A mai napnak lassan vége.
A portai faxot Zsolt átállította, hogy tudjon fogadni, a laborfax meg valahogy hirtelen megjavult.
Árajánlat megjött, ugyan nem tőle, hanem a zenontól. Ugyan olcsóbb volt 3millánál, de sikerült egy újabb blokkal feltornázni 3,2-re.
Nemakarom kísérletet megcsináltam, a végére jutottam, a blott a mínuszhúszon várja a hétfő reggelt.
A media playerben a top secret cédé szól, lassan kúsznak be az ismerős hangok, dalok, energiavonalak, cikkcakkok.
A csendes vacsin túlvagyunk.
Nagy beszélgetés volt főnökkel. Tiszta, egyenes, őszinte. Már régen megejthettük volna. Felajánlott két opciót, márc31-ig kell választanom.
Furcsa volt egy olyan ember rólam alkotott véleményét hallani, akivel alig beszéltem eddig, akit hetente egyszer ha látok, akitől sokszor (most egyre inkább úgy látom, ok nélkül) tartottam. Megdöbbentett azokkal, amiket megérzett, meglátott.
Valahogy még kusza minden, de mintha kezdene felszállni a köd. Lassan kezd konkretizálódni, hogy kinek milyen szerepe van ebben a kavalkádban, ki miért és hogyan kavar.