halak

tegnap volt a hétéves első iskolai kiselőadása. szabadon megválaszthatták a témát, a tantóbácsi kicsit valszeg besegitett ötletekkel, mert a többség a háziállatát cipelte be és arról mesélt. a nyúl amúgy már eddig háromszor volt téma, és még csak az osztály felénél tartunk.
nekünk ugye szomszédmacskánk van csak, meg egy bazinagy akváriumunk két óriási algaevővel (darabja harminc centi), dinamikusan változó molli-csapattal (a 2 sárga és 2 fekete eredeti molli megszámlalhatatlan számú, kicsit kopott szürke hasú, de amúgy fekete utódot hagyott hátra, majd szépen egyenként elhalálozott, most meg már az F2 generáció első példányai nőnek), és egy-egy stabil 6-6 fős neonhal- és vörösfejű pontylazac-csoporttal (ezek amúgy egyetlen nagy csoportot alkotnak, és piszok gyorsak, nagy móka volt reggel suli előtt kihorgászni őket).
szóval a téma adta magát, vannak ezek a halak, lehet róluk sztorizni, hogy pl a blékók háromcentisek voltak, de hogy megnőttek, meg hogy múltkor azt hittük, megeszi az egyik a bléko a sárga mollit, de aztán kiköpte, meg ilyenek :)
kifaggattam a lányt, mit is akar mondani, mert az oké, hogy a halak a téma, de erről öt percet kell majd beszélni. elmondta. azt tanácsoltam, hogy meséljen arról is, hogy mi van még az akváriumban (szűrő, lámpa, stb), minek - pl a neonhalak kifakulnak lámpa nélkül, meg hogy hova pisilnek, kakilnak, meg hogy mit esznek a halak. ezek amúgy is vicces dolgok, hallgatni meg mesélni is. nem csináltunk ppt, csak irtunk egy cetlit a kulcsszavakkal, meg bevitt pár halat egy mobil kis akváriumban, egy kis halkaját (a szúnyoglárva viccesen néz ki), meg a viz minőségét ellenőrző teszcsikot (az volt amúgy a jutalma annak, aki jól válaszolt a kérdésire, hogy megnézhette a vizminőséget, meg megetethette a halakat). párszor elmondattam vele a szöveget, hogy begyakorolja, miről akar beszélni, nem vittük túlzásba a dolgot. van amúgy olyan szülő, aki powerpointos prezit rak össze a gyereknek zenével, van olyan is, aki mekintoson rakja össze, aztán az szépen szanaszét esik a teremben levő számitógépen, aztán a gyerek ott áll lefagyva, hogy most akkor is van ilyenkor, és van olyan szülő is, aki ezek után kiborulva meséli, hogy tanár azt mondta erre, hogy talán egy kevésbé entertaining előadás jobb lenne legközelebb, és van aki a gyerek által válogatott képekhez megirja az elmondnandó szöveget, agyam megáll.
na de a lényeg, hogy tegnap volt a nagylány előadása - irtó zűrös nap volt amúgy, teli ezer fontos programmal, úgyhogy a reggel eléggé izgalmas volt: az amúgy is kalandos horgászás után a halakat bicajon vittük be suliba, a kicsi mögöttem ült az ülésében, ölében a bezacskózott mobilakváriummal. szerencsére nem lett senki vizes.
amúgy jó lett az előadás, annyira, hogy ma Justinnel (ejtsd jüsztinnel), egy osztálybeli kisfiúval (akivel amúgy eddig még sosem játszott) akar ma együtt lenni, mert neki van pecabotja, és ma kimennének valamelyik csatornára halat fogni. a két halas :)

Micsoda cirkusz

Ma megvolt a nagylány cirkuszos bulija. Egy parkban tüzezős, alul felnyírt, és félig hosszúhajú vicces csajszi tartotta, tiszta Bébé csak lányban ;)
A csajok Pink Panther, James Bond és különféle Kusturica filmek zenéjére tekeregtek a gyűrűkre lógatott vásznakon, egyensúlyoztak egykerekű cangán meg tanultak labdán járni, eleinte simán, aztán cirkuszos rucikba beöltözve. A végén előadták a szülőknek, hogy mit tanultak, és csináltak egy élő piramist is.
Nagyon nagyon szuper volt, mindenki élvezte, a pici kiwidoval táncikált közben.
Csak a fejem ne fájna…

Ma este, hazaérés után elsőként egy könyvet vett elő.
Visszakapta a könyvtári jegyét, mondta aztán, azzal, hogy csak könnyű könyveket olvashat, és kikölcsönzés előtt megmutatja őket a tantóbácsinak.
Nem értem az egészet. Rögtön Kierkegaarddal kezdte, vagy mi?

pedagógia

A nagylány múlt héten kiérdemelte az iskolai könyvtárlátogatást, mert már elég jól olvas, és pénteken sem jött hozzá tutor (felsős, aki segít az olvasástanulásban), mert már jól olvas, de ma reggel az osztályban közölte, hogy a tantóbácsi elvette tőle a könyvtárjegyet, mert szerinte a magyar miatt keveri a szavakat, és mégse tud annyira olvasni.
Eddig tökre okés voltam meester Jannal, de most egy csöppet eldobtam az agyamat.
Elvenni egy kiérdelmelt juttatást? Ez vajon milyen pedagógiai elvnek felel meg? Ügyes vagy, tessék, mehetsz könyvtárba. Jaj, bocs, mégsem vagy ügyes.
Eddig tök lelkesen olvasott, de most hogy így visszagondolok, hétvégén nem vett könyvet a kezébe. Mondjuk teli voltunk programmal, de ha ezzel elveszi a lányom kedvét az olvasástól (és a magyarul írástól-olvasástól), esküszöm, leharapom a tanerő vadiúj ősz bajuszát, szőröst, bőröstül.

első nap

Hanninak ma van az első napja a harmadik osztályban. Eddig csak iskolaelőkészitő-szerű dolog volt az első két osztály, most viszont belecsapnak a lecsóba. Nagyon várta már, izgult is, nagyon szeretne már irni és olvasni tanulni, de magától vagy tőlünk nem akarta megtanulni, csak várta már, hogy a suliban tanulják.
Időben odaértünk, ez kihivás volt, mert a szünetben fél kilenc előtt nem lehetett Hanni kikotorni az ágyból, és mert Sosó még szombat este hazarohant a szüleihez, és az egész hetet egyedül nyomom le. Meester Jan, akinek ez az utolsó éve nyugdij előtt, kedvesen kezet fogott mindenkivel, leültette a gyerekeket, a siró kisfiút leválasztotta a fejkendős anyukáról, integetett a szülőknek, és pontban háromnegyed kilenckor becsukta az ajtót.
Jó tanulást, kis csibém!

kinai gagyi

Hanni osztályában az 'ouderbetrokkenheid' következő napirendi pontja az az, hogy a szülők elmesélik, hogy mivel foglalkoznak. Volt már olyan apuka, aki helikopterről fotóz és az alapján készit térképeket, volt már káelemes másodpilóta (vagyis hollandul copiloot, amit Hanni úgy vett le, hogy kokpiloot, vagyis ő főz a repülőn), meg öregekre specializálódott fizioterapeuta anyuka.
Holnap én megyek.
Készülök rendesen, viszek egy kis mikroszkópot is. Ma vettem, egy ócska kinai szar, de a pocsolyavizben úszkáló vizibolhákat talán látják majd rajta a kis szarosok.

súly

Voltam a naggyal iskolaorvosnál. Általános kivizsgálás - látás, hallás, motorika, sztetoszkópos hallgatózás, gerincferdeség-check. Plusz előre ki kellett tölteni egy kvescsönert, amiben csekkolják a gyerek szociális viselkedését (gondolom autista-spektrumot is szűrnek), ezzel kapcsolatban kérdezik is a gyereket aztán, hogy kivel szokott játszani, mi a kedvenc játéka stb. A pszihoteszthez rajzoltatják is, tényleg nagyon profik.
Aztán tesztelik a szülőket is, a kérdéssor uccsó oldalát a gyerekvédelem rakta össze. Erről a gyerek nélkül beszélgettünk, mert a kevés segítség miatt az esélyesen gyerekveszélyeztető csoportba tartozunk.
És persze részletesen elbeszélgettünk a a gyerek pocakjáról, meg annak okairól.
Aszongya a doki, hogy minden nagyon okés, csak egy aprócska gond van, a normál BMI tetejénél van, vigyázzunk, el ne hizzon. Kikérdezett részetesen, hogy mikor és mit eszik, iszik. A konklúzió: szörp max napi egyszer, (bár a gyümölcslevekben gyakran több cukor van, na mindegy), legyen sokat kinn az utcán, játszón, levegőn, mozogjon minél többet. Ja, és kaptam egy listát arról, hogy milyen kaját hány perc biciklizéssel lehet ledolgozni.

Ukulele

Hanni, a magyar anyanyelvű gyerek, aki csak az intézményekben hall olyan szavakat hollandul, mint háromszög meg széktámla, átlagon felül teljesitett (a magyar rendszer szerint négyesre) holland nyelvből (pedig nem semmi feladatokat csinálnak, pl a kiejtett hangokra kell szavakat felbontani, megmondani, hogy milyen betűre végződik egy szó, memorizálni kell szavakat meg mondatokat, szótagolni, rimeket mondani), számtanból pedig ötös.
Nem kérdés, hogy mehet harmadikba (ami a magyar első osztálynak fel meg), hogy végre ne csak nagybetűkkel tudjon irni.
Ja, és a február eleji A úszásvizsga után most szombaton megy a B-re. Irtóra szuperül úszik, a nagyon messzi viz alatti karikán is úgy átúszik, mint a sicc.
Nagyon büszkék vagyunk rá, akármennyire is patetikus nagymamaszövegnek is hangozzék ez :)

Volt egyszer az élet

Hanni rákattant a fenti sorozatra, mást nem is akar nézni, nagy kanállal falná. A kisbabák és a kromoszómák újra szóba kerültek, de a vörösvértestek is nagy kedvencek. A könyvtárból gyerekeknek való anatómiakönyvet hoztunk haza. Ma este a kádban azt játszották Lizivel, hogy a sejtmagok alszanak, és egyet-egyet felkeltettek, majd megbeszélték, hogy ebből mi legyen: vérzés vagy kisbaba. Persze botrány és üvöltés lett a kijövetelből, mint mostanában sokszor, ha Sosó fürdet - valahogy vele sokkal durvábbak, vadulnak és jobban kiborulnak.

szerdán tavasz volt

Már reggel sütött a nap, és hiába volt csak 5 fok, melegített már a reggeli nap is.
Aztán babazene után elrángattam Lizit a játszóra, ott vártuk meg, hogy mehessünk Hanniért fél egyre a suliba, majd aztán a ház előtt a bicikliről leszállva az előkertben két katicát találtak a csajok, amit mindenképpen meg kellett mutatni apának, így aztán a napon vártuk, hogy visszaérjen a futásból. Vártunk, vártunk, én nekiálltam kihúzni a kövek közt kinövő gazt, majd hoztam a múltkor vett hagymamixet, és a sövény alatt a macskák ellen rakott nagyobb kavicsokat eltolva gilisztákat és gyökereket kerülgetve ástunk, ültettünk. Nőszirmot, kardvirágot meg valami kis helyes rózsaszín oxáliszt. Aztán megjött Alexandra a sarokról, aki még nincs négy éves, de odavan Hanniért, ő meg néha bicajozik vele egyet a járdán saroktól sarokig, hogy anyuka szintén kertészkedik, ő meg bicajozna egyet, és akkor Lizi a motorral hasított a két nagyobb mellett, én meg ültettem a hagymákat lelkesen, aztán visszakotortam a macskaellenes kavicsokat, mert a macskát olyan kegyetlenül büdöseket szarnak az ablakunk alá, hogy az már dühítő. Aztán nagy sokára végre megebédeltünk, és ezzel vége lett a tavaszi idillnek: Hanninak nem volt már kedve Alexandrához, Lizi ment aludni, én meg húztam el Delftbe, órára.
De az a pár óra napos kertezés, utcán élés, szomszédolás, katicázás és gilisztanézés annyira jó volt.

Ezer éve

nem írtam már ide...

Lizi ma 2 éves. Párszavas mondatokat mond, most új szavakat tanul, mint fa, gomba, póni. Imádja a bölcsit, és simán elbúcsúzik tőlünk. Veresen megszerette a vizet, vagyis be meri rakni a fejét, és élvezi a pancsizást, szóval járunk újra babaúszásra. Meg elkezdtük a babazenét, azt is élvezi, nagyon lelkesen vesz részt mindenben.

Hanni másodikos, imád úszni, lassan átkerül a 3. medencébe, és amúgy pocakot eresztett, úgyhogy nehéz rá gatyát találni.

Sosó lelkesen fizet a telefonnal, Leiden a holland próbaváros, ahol az nfc-s fizetést pár hónapig tesztelik - az ő projektje volt, nagyon büszke.

Nekem elkezdődött az egyetem, tök jó, irtó pörgős, és hihetetlen sokat kell készülni az órákra. Ezer cikket, könyvfejezetet kell elolvasni, aztán van még egy csomó beadandó munka, szóval nem vagyok éppen időmilliomos. 

Hát röviden ezek vannak, kedves naplóm.

a nyár

eddig nagyon mozgalmas volt.
Itt voltak Krisztiék meg Juláék, bár akkor még Hanninak suli volt. Aztán három hetet voltunk Magyarországon, ebből három napot a Balcsin anyósomékkal a Jula által ajánlott MTA-üdülőben, ami szuper volt. Saját vízparttal, aminek szuper árnyékos és gyerekbarát része is volt, ingyen székekkel és nyugágyakkal, sőt mindenféle extrával (homokozójáték, kismotor, gumicsónak). Hanni összehaverkodott egy vele egyidős kislánnyal, Bettivel, akinek volt még egy nagy rakás felfújható cucca, és ők ketten (meg általában a két apuka) a vízben töltött;k a napot :)  Mivel Lizinek nem jött annyira be a csúszdás stég, amiről a hasig érő vízbe kellett bemenni, ő inkább a parton tanyázott.
Aztán voltunk a Tisza-tavon, a poroszlói kempingben a biorobotokkal, ami nagyon nagyon szuper volt, csúcsidőben 15 gyerek zsibongott ott. Strandoltunk, fagyiztunk, hamburgereztünk, palacsintáztunk, bejártunk az ökocentrumot, ami egy tök jó móka volt, a nagyobbak vízibicikliztek meg kenuztak, a kicsik meg próbáltak ellenállni konok szüleiknek, akik a hülye délutáni alvással szekálták folyton őket. Sajna a szomszédban egy gyerektábor volt, és este fél kilenckor rákezdtek a hangos zenei programjaikra, ami a karaokéban csúcsosodott ki - azon az estén úgy jöttem ki a sátorból altatás után, hogy a többiek tátott szájjal hökkentek meg rajtam, ahogy a fogam között azt sziszegtem, hogy egyesével folytom őket bele másnap a Tisza-tóba. Jó, így utólag nekem is vicces, hogy Lizi a sátor közepén ülve pattog, és énekeli a repül a bálnát, de akkor, ott, fél tízkor ... nem nevettem, na.
Ha már nem nevetés, ki ne hagyjam a legkínosabb momentumot! Amikor anyu lehozta Hannit is a fodrászhoz hajvágásra, a fodrászlány tetűt talált a hajában - szegény délután négykor bezárta a boltot, mert nem maradt tiszta fodrászköpenye, meg törölközője sem (Hanni feneke alá pakolta a tisztákat, de a tetű után mentek fertőtlenítésre).
Aztán voltunk a Rozáliában, ahol Hanni Lucánál aludt, meg voltunk Veresen is, ahol strandoltunk sokat, annyit, hogy Lizi egészen megszerette a vizet. Sőt tartottunk Veresen egy Hanna-anya napot, míg Sosó Lizivel a Rozáliában tengett lengett, és aztán másnap meg leléptünk a Szigetre Quimby-re. Aztán anyuból egy csöppet sok lett, de akkor mentünk vissza a Rozáliába. Veráék kijöttek egyik este gyerekestül, Mátéékkal állatkerteztünk egy jót, aztán voltunk kettesben moziban is, és találkoztam Julival meg Vivivel is, meg négyesben kihajóztunk a Margitszigetre bringó-hintózni, szóval volt itt pörgés rendesen.

Alapvetően tök jó volt a nyár, de valahogy mégis maradt bennem valami kielégületlenség - nem tudom elmondani, de talán egy jó beszélgetés, vagy egy izgis új hely hiányzott belőle, nem tudom. De jövőre megyünk máshova (is) nyaralni, az tuti.:)

Ezen a héten a B betűt gyakoroljuk

Hannival nézegetjük az ABC-t.
Bé, mint bokaficam és Bé, mint bárányhimlő.
Menni fog ez, eddig ugyan úgy hívtuk, hogy a cicis-pocis betű, de most már talán elég a fenti szavakat mondani.
Várjál, az A kimaradt. Vagyis csak majdnem, Á, mint árnikakrém, igen, ez az, zöld színe van, és a kékülés ellen van. Kékülésre zöld krém, akkor zöldülésre kék krém van? Lehet :)
Vé, mint vérömleny, igen. Nem, nem weeronline, az egy kicsit más.De igen, ugyanúgy vér mind a kettő :)

Az Avifaunában voltunk kárkárokat nézni, ami szuper volt, csak Hanni rosszul ugrott az ugrálón, és kiment a bokája. Az elsősegélyes srác picit jegelte, nézegette, és aztán bekötötte gézzel. Mi utána bementünk a kórházba, biztos, ami biztos. Pünkösd vasárnapra kell-e jobb program, mint várni a sorunkra a kórház ambulanciáján? A betegelosztóhoz kell ilyenkor először várni, aztán ő beosztja a betegeket sürgősségi sorrend meg a tünetek alapján, és akkor jön a várakozás második fordulója. Minket a háziorvosi ügyeletre vezénylet át, egy folyosóval arrébb voltak, és nem volt náluk szinte senki, így hamarabb sorra kerültünk, mintha az ambulanciára vártunk volna. Szóval a második körben a háziorvosi ügyelet várójában ültünk, ahol egy beszívott csávó szórakoztatta szerencsétlen anyját, akit elkísértek. Anyuka tolószékben ült, és kínosan próbált nevetgélni, mikor a totál csíkszemű kőbunkó fia ide oda lökdöste, ha hátrafele tolta, akkor pittyegett, mint amikor egy teherautó tolat, és szénné röhögte magát ezen.
Mindegy, mintegy másfél órás várakozás után megtudtuk, hogy nincs törés, csak ficam, hideg borogatás kell rá meg fásli. Éljen.
Azóta eltelt pár nap, Hanni másnap csak négykézláb tudott menni, mondjuk nem csodálom, ötszörösére dagadt a bokája, nagyon durván nézett ki. Ma már csak egy kicsit duci, és persze kék meg lila, és ma már kimerészkedtünk a sarkon levő csúszdához meg kisházhoz, de hamar visszajöttünk, mert rázta a hideg. Igen, hőemelkedése van, a bárányhimlő tegnap kezdett csak kijönni rajta, és úgy látszik, hogy fej- meg hasfájással meg hőemelkedéssel jár nála ez a móka.
Szóval nemcsak nem tud járni, de még vacakul is van.
Ezek után elveinket félretéve naponta kétszer néz tévét. Ez van, tudom, nehéz lesz a leszoktatás. Titokban remélem, hogy ha végre kiszabadul, akkor meg élvezni fogja, hogy rohangálhat, és nem fog hiányozni a tévé. Lehet, hogy hiú ábránd, majd kiderül.

aap en beer

Vasárnapra volt két jegyünk. Még én vettem kábé egy hónapja. Volt egy prospektus, leideni gyerekműsorokról, azon volt ez rajta, hogy 5+, arra már mehet a Hanni, nosza gyerünk menjünk. Azt hittem egyébként, hogy bábszínház, ezt is mondtam neki, ő meg ott az előtérben váltig állította, hogy szerinte film lesz. Egyikünknek sem volt igaza, ez egy gyerekeknek szóló színdarab volt, de hihetetlenül jó. Az ABC-n keresztül utaztak, de nem nagyon volt erőltetett. Hanni nagyon élvezte, irtó nagyokat kacagott rajta, és volt jópár jelenet, amit én is élveztem. Sőt, a Simon és Garfunkeles rész, amikor az L betű énekelgeti, hogy Lalala, lalalalalalala, aztán meg jön az M betű, aki válaszol, hogy Mamamma, mamammamamma, az kifejezetten mókás volt. Jó volt, helyes srácok, ügyesek, ötletesek.
Ezen felbuzdulva vettem három hét múlvára egy másik, színekről szóló darabra is két jegyet.

badje 1!

Hanni szerdán, a harmadik vízhez-szoktató óráján átkerült a következő szintre, az egyes medencébe, ahol konkrétan már láb- meg kar-tempózni tanulnak. Ötig számolva kellett a vízen mozdulatlanul feküdnie hason illetve háton, úgy hogy a feje a vízben van, a kezei meg kétoldalt, úgy, hogy nincs rajta se karúszó, se polifoam biszbasz, majd le kellett merülnie a medence mélyére egy karikáért, és felhozni azt.
Irtó büszke volt magára, meg persze mi is, főleg, hogy a csoportjában van olyan gyerek, aki már november óta szokja a vizet, és várhatóan áprilisig nem kapja meg a badje 1 kék szalagját.
Ja, és ezek után lehet menni hetente kétszer edzeni, úgyhogy sikerült szerda késő délutánra meg pénteken közvetlenül suli utánra is kapni egy-egy időpontot neki. Már úgy várja, hogy csak na.

Szülinap

Idén pont szombatra esett Hanni szülinapja, és az osztálytársak bulijai is az előtte való két hétre voltak betervezve, úgyhogy az a poénos helyzet állt elő, hogy tényleg a szülinapján volt a nagy szülinapi zsúr.

Végül csak kilencen voltak a kölkök Hannival meg Lizivel együtt, és tök szuper programot hoztunk (hoztam) össze. Állatos volt a kerettörténet, arra épültek a játékok. Volt lufipukkasztás, a lufikban levő lábnyomok alapján kaptak eská állatos maszkot a gyerekek, majd a maszkok alapján  mentek színezni/matricázni/állatokat készíteni vagy a golyókapkodós békákkal játszani. Volt lufihajtogatás -Sosó kiképezte magát aznap délelőtt, kutyát eddig is tudott hajtogatni, de most már megy a papagáj és a virág is profin -minden lány kért egy virágot, Levi meg egy kardot. Persze volt tortaevés meg uzsonna is, meg ajándék-eldugás és -keresés, majd a hozott ajándékkal játszás - ez annyira vicces volt, 2-3 gyerek már nagyon várta, hogy Hanni kibontsa az általuk hozott ajit, és aztán ők játszanak vele ;)
Liza istenien érezte magát, nagyon pörgött, és volt pár lány, aki időnként leült hozzá és játszott vele, vagy csak babusgatta.
Jó volt nagyon, Hanni mondta is, hogy minden nap elviselne egy ilyet ;)

Síelés

Két hete Sosó kitalálta, hogy Hanna szülinapja után húzzunk el síelni Németországba egy hosszú hétvégére. Mint az őrült kerestem szállást, minden panzió foglalt volt, végül sikerült egy helyet találni a bookingspontkomon keresztül, egy szobájuk volt még, és én nem szarakodtam telefonnal meg emaillel, hanem azon a szaron keresztül le is foglaltam a családi szobát. Lemondani csak 14 nappal az indulás előtt lehet díjmentesen, de sebaj, van szállás. Aztán jött a nagy olvadás, a mínusz 13 fokból plusz 10 lett, Winterbergre meg esőt és olvadást jósoltak, úgyhogy úgy döntöttünk, átrakatjuk a foglalást. Sikerült elintézni, felár nélkül, de sajna már csak a februári tavaszi szünetnek csúfolt síszünet alatt volt hely. Sebaj, átraktuk oda, hét közben még jobb, talán a helyiek nem lesznek olyan sokan, csak holland gyerekesek.
Aztán időközben kiderült, hogy Hanni osztálytársa, Aletta jár síelni tanulni Zoetemeerbe, merthogy ők is a szünetben mennek síelni (na, azóta kiderült, hogy ugyanakkor és ugyanoda, kicsi a világ), és hogy addigra szokja a gyerek a havat, vasárnaponként eljár órára. Sosó ráizzított a témára, én meg napokat eltöltöttem azzal, hogy találjak a környéken olyan műhavas benti sípályát, ahol van még Hanninak szabad hely. Ma kora reggel lett volna az első órája Hágában, de mint kiderült, a 9.15-ös csoport már haladó, a 11 órás viszont teli volt, de végül Sosó bekönyörögte Hannit oda, úgyhogy most éppen sokadszorra szeli a lejtőt, és már nem is esik el, hanem szépen lecsusszan a lécen. Miután meglökik őket. Remélhetőleg a következő két órán tanítanak is valamit nekik, mint pl a hóekét vagy legalább az elindulást ;) Ja, és síliftjük is van, az is jó lenne, ha azt kipróbálnák velük.

Na mindegy, még van két óra a síutunkig, de akárhogy is lesz, Hanni lesz a legképzettebb síelő közülünk. Én amúgy a sífutásra fenem a fogam, annyira nem vagyok oda a normál lesiklásért, főleg hogy parázom a lejtőkön - mert tudom, hogy nem tudok jól síelni, meg mert meredek, szánkóval is félek, amúgy a rollercostereket is utálom, szóval jobb nekem az erdei kitaposott két csíkban trappolni, azt még a Schwarzwaldban megszerettem.

zwemles

Elkezdődött!
Sokat tipródtunk, hogy mi legyen Hanni sportoltatásával kapcsolatban, de aztán Liza gyógytornászát kifaggattam még a nyáron, és megnyugodtam, hogy jók voltak a megérzéseim, és nem szabad ezt a sport-dolgot erőltetni. Persze ez nem azt jelenti, hogy otthon üljön a gyerek, és nézzen tévét, hanem hogy külön sportórákra hordozgatni nagyjából ötéves koráig felesleges, mert addig még annyira gyengék az izmaik, hogy csak kudarcként élnék meg a lassú előrejutást egy adott sportban. A játszótér, a futkározás, bicikli, roller satöbbi bőven elég. Csak hát a vele egyidős osztálytársai is már úszni járnak régóta, meg tornázni és balettozni. Mondjuk tavaly elvittem párszor kids dance-re a pilates studioba, de az inkább zenére tánci-tánci volt meg lányokkal bohóckodás, mint sport, az belefért a ne erőltessük koncepcióba.
Aztán ősszel kiderült, hogy nem indul újra a kids dance, és elkezdtem körbenézni, hogy mi van. A leiderdorpi uszodában, ahova babaúszásra jártunk Hannival, 9 hónapos a várólista az úszásoktatásra, úgyhogy októberben - biztos ami biztos alapon - beírattam, hogy öt éves korában már azért elkezdhesse az úszást. Januárban csörögtek, hogy van pár szabad hely, ha jó valamelyik időpont, elkezdheti az első részét, a vízhez szoktatást. Ha tud a vízen hanyatt és háton fekve egyenesen feküdni 5 másodpercen keresztül, akkor mehet majd tovább a rendes úszástanfolyamra.
Tegnap volt az első órája. Múlt héten lett volna, de előtte való nap nagyon fáradt volt, megfájdult a feje és belázasodott. Csütörtökre semmi baja nem volt már. Most hétfőn újra előjött ugyanaz. Próbáltam faggatni, hogy aggódik-e valami miatt, vagy hogy rágódik-e valamin, és bejött a sejtés: nagyon izgult, hogy az első úszásórán első legyen a versenyen. Megbeszéltük, hogy itt nincsenek versenyek még, majd csak nagyon sokára lesz úszásvizsga, de addig ő már nagyon jól fog tudni úszni.Úgyhogy egy nap alatt elmúlt minden baja, szerdán már ment suliba (pizsamában, miután az előző napot szintén abban töltötte :), és aztán délután meg mentünk úszni.

Az első órára bemehettem én is (Lizivel), ezek után csak kéthavonta egyszer lesz kijkles, amikor is a szülők ömlesztve bemehetnek, és megnézhetik, hogy hogy halad a porontyuk. Szerencsére a következő ilyen alkalom alig három hét múlva esedékes, szóval nem kell most még olyan sokat várni.

Hanni az első órán nagyon lelkes volt, és tök sok dolgot meg is mert csinálni, a fejét is simán belerakta a vízbe. A műanyag súlyzókkal már mennek a "követelmények", úgyhogy kapott két könnyebb hablapot, amik nem tartják annyira fenn a vízen, azokkal még kellett gyakorolnia. Aztán meg kaptak karikát, amit fel kellett venni a medence aljáról, az is jól ment, bár először lábbal szedte fel :)
 Ami a lényeg, hogy nagyon lelkes volt az óra után is, már alig várja a következőt. Szóval úgy érzem, jól időzítettünk.

Amikor vége lett az órának, kissé megborzongtam az egymás mellett szorosan összetömörödött kis gyerektestek láttán, akik álltak vacogva az átjáróból kialakított közzuhanyban, és ömlött rájuk a fentről a plafonból a meleg víz - túl sok II.WW-os filmet láttunk már, na.

pizsama-parti

Mostanában nagy divat lett pizsama-partikat tartani. Lizáéknál a bölcsiben volt pár hónapja egy felolvasós reggeli, amire pizsamában kellett menni, de aztán átöltöztették a kölköket. Most meg Hanniék sulija vesz részt a nemzeti felolvasó napok nevű programban, amit szerdán ünnepélyesen egy felolvasós reggelivel nyitottak meg. Pizsamában persze. Kaptak a kölkök reggelit, meg a tantónéni felolvasott nekik, és aztán egész nap pizsiben voltak. Na jó, amikor kimentek a hóba bohóckodni, felvették a sírucijukat.