Basszus, micsoda nap már ez!
Találkoztam Otíliával, telefonszámot és vicces Balisztorikat cseréltünk, és együtt örültünk annak, ami majd hétfőn kezdődik nekije. Ami remélhetőleg annyira jó lesz, mint ahogy hangzik. De pszt, erről babonából még nem lehet beszélni.

Erről sem.
Jaj, annyira izgulok, hogy izzad a tenyerem.
Hétfőn jön, hétfőn beszélünk. Tudom, hogy aranyos, közvetlen ember, és azt üzente, hogy ne kötelezzem el magam máshova, de akkor is nagyokat nyelek, és vörös a képem. Annyira, de annyira akarom, hogy az már szinte fáj.
Megoldaná minden problémámat, mindet.
Csak el ne basszam, könyörgöm, el ne basszam!