Vicces dolog egynapos csúszással írni. Már kezdem nagyon élvezni.
Szóval ez most a szerda.
Kész. Most már az a törzsasztalunk. Annál fogunk szép barnára sülni, mire vége lesz ennek a kurzusnak.
Konczost meglepjük egy rózsaszín mini-emendemzzel, aztán persze jól besértődik, amikor kiderül, hogy Nusi biztosan nem megy, én meg valószínűleg csak későn érek oda a bulijára. Le is mondja inkább az egészet....
Vivike nálunk alszik. A kis huncut, még fél tízkor sem alszik, ott viháncol az ágyban, lábszag-versenyt játszunk, meg hátrabetűírósat, aztán mikor elfogynak a betűk, jöhetnek az állatok.
Tízkor gyülekező Balinál. Lelkesen mutogatja új szerzeményeit, meséli az elmúlt két hét sztorijait. Ezek szerint elmúlt a túladagolás utáni elegemvanbelőled.
Langyos tavaszi este, hellóturiszt, sétálós, villamosozós, hajókázós idő. Nincs kedvetek korsózni egyet a Dunaparton?
Móka Mikiékkel.
Már megint csupa ismerős, már megint nagy tömeg. Köztünk van MissBliss, a fiatalkorú bakelitpörgető. Jól játszik, vagyis játszana, de megrázó élményként négyszer megy el a biztosíték. Az ötödik után lelépünk, ez azért mégiscsak sokk.