'TÁNCTERÁPIÁra akarok menni, utaljon be legyen szíves.'...eltáncolod az álmodat, a véleményedet, bármit...
szomorkásan vidám, megható, emberi, esendő, de legfőképpen meglepően őszinte volt mindenki tegnap petyka lakásavatóján. igen, ez a lakásavatók hétvégéje volt, eszpéék szombat esti bulija után vasárnap délután petyka lakását avattuk öten, aztán meg csak négyen. petykáét, aki olyan kajákat varázsolt elénk, hogy majdnem leestünk az asztal alá. a legjobb a tojásos (asszem tükörtojás) alapokon nyugvó joghurtos cucc volt, aminek a tetején pirospaprika mosolygott, és jócskán látott fokhagymát is, mielőtt az asztalra ért. a legbizarabb kaja címet a hagymás narancssaláta kapta, de ízre flitteres ötös volt az is. jó volt még a klasszikus görögsali, meg a rántott cukkini, amit a fokhagymás joghurtos cuccba mártogatva kellett enni, meg persze a barna rizs is. a tiramisu meg egyszerűen hallatlan, csak egy csöppnyit maradt el az enyémtől, de tényleg csak egy csöppet.
...agresszív vagyok. az egyetlen pozitív dolog, amit a pszichológus mondott, az az volt, hogy az emberekkel alkotott kapcsolataim normálisak. az egyetlen...
najó, ez csak a kaja része volt a dolognak. a beszélgetés, basszus, az tényleg durva volt, szinte csoportterápia. durva, de pont olyan emberekkel dumáltunk nagyon nagyot, akikről már lemondtam ilyen szinten. akikről azt hittem, hogy velük nem tudok őszinte lenni, ők meg nem akarnak, sosem akartak. de nem. nem tudtak. megadurva.
...néha azt érzem, hogy egy pallón járok, egy vékony pallón, amikor tudom, hogy rám figyelnek, és hogy nekem mondanom kell valamit, és akkor nem tudok már másra figyelni, csak arra, hogy figyelnek, válaszolnom kell, a mondandómra már nem...