este nyolckor megy a repülőnk párizsba, jajdeizgis, még mindig alig merem elhinni, itt legbelül még nem merek ujjongani, nem akarok csalódni, nem merek előre örülni. pedig már megkaptam a párizs utikönyvét is, hogy nézegessem, válogassam ki, mit szeretnék megnézni, pedig már tudom, hogy hol lesz a szállás, de akkor is.
jaj, de azért még sosem kaptam senkitől ilyen meglepetést.
igazából csak annyira vagyok képes, hogy balgán vigyorogjak, nem tudván, mit tegyek, mit mondjak. egy elrebegett köszönömre azért képes voltam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése