rosszkedvűnek lenni, szomorkodni, kiakadni, mégis ez van.
fáradt vagyok, folyamatosan, egyfolytában, elmúlaszthatatlanul.
nincs kedvem emberekhez, nincs kedvem semmihez, csak kifeküdni a melengető őszi napra, aludni, forralt bort inni egy meleg kályhához dőlve, bebújni egy meleg szobában a dunyha alá, olvasni, aztán aludni, meg gombát találni, beleszagolni, és persze elvágódni egy nagy kupac aranysárga falevélbe...
szomorkás a hangulatom, pont olyan, mint a mentiras a duplextől...
valami üres itt, valami nem jó, valami fáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése