nem, ez már nem az álom, ez maga a valóság.
nem, nem láttuk dávidot fürdés közben, nem álltunk be hárman a fürdőkádba, hogy rálássunk a babakádra, hiába invitált minket virág, hogy ezt az izmos férfitestet ő biztos nem hagyná ki, elmentünk nyolc körül, hadd fürössze dávidot a büszke anyuka, nagymama és nagypapa. három óra babázás elég is volt különben, pedig közben szunyókált is egy félórát a kisember.
aztán összedtem sosót, aki rábeszélt a késő esti tornára, így aztán míg ő futott meg hasizmozott (hogy neki is legyen izmos férfiteste :), és próbáltam sielni, meg hátra-hasra-külső-belsőcombra gyurmázni este kilentől tízig, a kirakattól egy kicsit jobbra, pont nem láttak engem kintről :)
ja, ezt kihagyni, sok is ott volt a gyurmateremben, sok, aki bali dodójáért küzdött egyik nyáron arácson, sok, aki bőrönddel jelent meg a szőlőskertben, és aszonta, lesz sok, pedig nem is hoztak, és mi rájuk számítottunk, ígyasztán bébé a balatonparton mindenkitől megkértezte, hol van a környéken zöldséges...
és sok, alias m, akiről bali ezeket írta :)
"m is bemelegedett. furcsa elképzelni, hogy m ezt a dalt társíthatná dd mosolygós arcához, ahhoz a mosolygós archoz, amit én soha, de sohasem láthattam, ehelyett egy idös, szakállas úr nagy szemeire gondolva nyugszik meg. ízlések és... há vanilyen."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése