ez a tavasz nevu dolog, mondjuk ezt mindigis tudtuk, mindigis erre vartunk, de azert jo megerositeni, hogy erdemes volt errol almodozni, errol a langymeleg szellorol, szemlecsuko napsimogatasrol, madarcsicserrol.
annyira durvan jo volt a husvet elotti het, amikor alig volt itt a kornyeken auto, es visszhangzott a madarenek, vegtere is erdobol vagyunk egy szelet, egy orias besziszelet, kiharapva, korulottunk mindenfele erdo, madarakkal meg tavakkal, ahol majd nyaron lehet pancsikolni.
es bejonnek ezek a viragok, hu de nagyon. allatira imadom, hogy minden talpalattnyi zold terulet (jarda es haz kozott, kis ter kozepen, barhol) a koztereken krokusz, jacint, narcisz, tulipan virit a fu kozott, es nem tepi le senki, nemugy, mint otthon az arboretumban, csokrostul...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése