szállok ki az autóból, hogy csak egy percre beugorjak a sarki pékhez egy-két spiccvégért.
már fordulok is, hogy körbenézzek, jön-e autó, aztán irány az út túloldala, mikor néni jön, az a tipikus csoroszlyafajta, fújtatva ordít, ömlik ki száján az utálat, mutogat a mellettem levő autókijáróra, amit tényleg nem vettem észre én balga, aki örült hogy talált egy helyet, és nem a zebrán állt meg, ott még az autót is megrugdosta volna, lefogadom.
fröcsög a szája, ordít és mutogat.
mondom neki ájn moment, mutatom, hogy a pékségbe megyek, aztán csókolom.
ő elküld a csipába, mutogat és ordít.
igaza van, de könyörgöm, miafnak ordít.
angolul mondom neki (németül még nem megy), beszélne kedvesebben. lehet ezt emberien is közölni.
közben tata gurul ki a kocsikijáron, néni fröcsögve beszáll, én meg arrébbállok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése