vasárnap átugrottunk strassburgba. hihetetlen, hogy megy az ember egy fél-háromnegyed órát, ami itt ugye nem távolság, és annyira de annyira francia lesz egy csapásra minden. hihetetlen balkánfíling, gyönyörű rendetlenség, élhető kupleráj, mosolygós pincérnéni mosolyogva kéri el a háromajrót a narancsléért. na jó, a pohár sörért is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése