ja és ettünk olyan csokis sütit

a hivatalos neve fondant chocolat
és tényleg ugyanolyan, mint amit én sütöttem :)

amúgy még fél óra, és megyek haza, ma nyomom le az elmaradt eheti napok egyikét, turbómeló, bár előre látom, hogy a lehetetlen lába után ugrálok, de sajnos még a cipőm sarka is folyton kitörik ugrálás közben...
amiről eddig azt hittem, hogy okés, kiderült, hogy korántsem. úgy tűnt, a miniprepes pécéerek alapján, hogy hét promoterből ötöt sikerült beklónozni, de most mégiscsak egy pozitív a hétből, és pedig már tegnap kellett volna azt az ötöt injektálnom...
persze elfogyott a hasított plazmid is, azt tegnap vagdostam, aztán meg gélből kivágtam, ma ligáltam, és most rázódnak a bacikkal a ligátumok, hogy aztán fél hétkor kikenhessem őket az agarra. csak lennétek benne a plazmidban, kicsikéim, mit nem adnék érte...
már vagy egy hónapja szarakszom ezzel a klónozással, már a tököm tele van vele, merthogy ugye ezt a gatewayes klónozás után kellett volna csinálni, talán akkor nem kellett volna kétszer melózni, mint így, hogy most érkeztek meg a gatewayes vektorok. mindegy, azokkal majd csak trieszt után játszunk, arra már most tényleg nincs idő.
merthogy persze ki kéne pcr-ezni négy enhancert is a már meglevő négy vektorból, amiket már megtalálni maga egy rémálom volt, szekvenciainfót szerezni hozzájuk a primertervezéshez meg egy horrorfilm. de megvagyok velük, persze majd akkor ugrik a majom a szappanostálba, ha működik a pcr velük.
és közben nem megy az inszitu a kapott pax2.2-es próbával, és persze a háromnapos protokoll kismillió lépése, beállítása illetve vegyszere közül bármelyikben lehet a bibi. persze a küldött próbában is, vagyishát vektort küldtek, amit hasítani kell, utána meg in vitro átírni az antiszensz erenest, na hát itt is lehet a hiba, na.
ja és igen, a szekvenálásra elküldött maxikkal és primerekkel nem ment a szekvenálás.
és még?
kivagyok a többiektől, annyira szarnak bele minden közösbe, ettől kikészülök, hogy nem képesek filteres pipettahegyet kérni a szomszéd laborban levő csajtól, hanem az én asztalomról csórják el az enyémet, hogy nem képesek a csordultig teli szemetest kiüríteni, meg hogy amikor feri, amikor szólok neki, hogy amióta elkezdte használni az ezer éve nem használt vízlégpumpáját, azóta ömlik felefe valami rohadt trutyi a másik, tőle tíz méterre levő mosogatóba, árad felfele, és büdös, folytatja addig, míg a szerelők le nem ragasztják a mosogatókat...
csodaszép az élet, bárki meglássa.