hétfő, május 14, 2007

én azért szalamandrát szeretnék...

tegnap ismételten sétáltunk jó négy órát a feketeerdőben, és közben sosó megpróbált megmenteni néhány békapetét. először is a köveken és a tócsa szélén levőket beletuszkolta a vízbe, majd mikor megtudta, hogy mind a párezer meghalhat nagy eséllyel, merthogy két hétig ez a pocsolya nem valószínű, hogy kitart, sőt, az ebihalaknak is víz kell, szóval nincs sok esélyük, és akkor pár tizet belelapátolt egy zsepiszacsiba, hogy akkor hazavisszük, és felneveljük őket, és majd jól visszahozzuk a brekiket.
persze ő inkább nevelne szalamandrákat, de aztán ki kellett ábrándítanom (miután leültem a net elé, tutira minden elfelejtettem basszus), hogy a szalamandrák elevenszülők, és ilyen petéket még csak nem is a kis helyes levelik vagy akár a kecses erdeibékék raknak, hanem éppen vagy zöld- vagy barnavarangy petéket keltetünk a konyhában.
"A nőstény petezsinórt rak, melyben a peték két sorban helyezkednek el, a petezsinór hossza akár 5-7 méter is lehet. A petezsinórt általában növények közé rakják. A lerakott petékből az ebihalak 14-18 nap alatt kelnek ki, nagyobb csoportokban, zárt alakzatban, szinte egyszerre mozognak, fordulnak. Az ebihalak moszatevők, átalakulásuk kb. egy hónap alatt történik meg."
szóval másfél hónap, és remélhetőleg egy brekegő táskával megyünk majd vissza...

Nincsenek megjegyzések: