huszonhét

most már nem is tudom fejben tartani, hogy hanyadik hétben vagyunk, mindig elfelejtem, mondjuk mást is, tisztára szenilis kezdek lenni, nade szóval most már elő kell venni a naptárt, amibe minden héten oda van írva szépen, hogy hanyadik héten is vagyunk, mert már fejben nem megy...
holnap lépünk be a huszonhetedikbe, még egy hétig nem kell orvosi papír arról, hogy repcsin utazhassak, úgyhogy holnap papír nélkül megyek frankfurtba, aztán onnan pestre. sosó szerint úgysem fognak rákérdezni a malévosok, de ha igen, az orruk alá dörgölöm a mutterpasst, és okoskodják ki ők is, hogy most akkor hanyadik hét :)
amúgy kezdek fáradni, estére kifárad a derekam meg a hátam, nemjó sehogysem ülni, csak kipárnázva. gyerkőc meg irtó aktív, ha éppen nem érzem, hogy rugdos (amit egyébként már a pocakomat ruhában nézve is látni, másfél-két centiket mozdul meg a hasam, ha rugdos), akkor csak a kezemet a hasamra téve veszem észre, hogy mocorog, helyzetet vált- vagyis annyira erősen rugizik, hogy a sima mocorgás már fel sem tűnik. most éppen a múltheti találmányát gyakorolja - feltúrja magát a gyomromhoz, amivel úgy nyom, hogy alig kapok levegőt...
egyébként jól megvagyunk, amikor beszélek hozzá, általában megélénkül, válaszol a lábacskáival, sőt múltkor sikeresen az apját is megpofozta - általában abbahagyja a tombolást, ha sosó rárakja a kezét a hasamra, de múltkor az arcát rakta oda, és majdnem odalett a fogsora :)
kinéztem egy csomó pszihológiakönyvet, köztük gyerekpszihológia is van, amiket a libriből akarok majd beszerezni, irtó izgisek, csak azt tudnám, hogy hova raktam a listát...