a szerda esti majdnem veszekedésünkkor (csak majdnem, mert Hannát nem lehetett lerakni, és előtte mégsem veszekszik az ember) nekiálltunk gondolkodni, mit csinálunk másképp, mint amikor anyu itt volt, mert akkor aludt a kisangyal az ágyában egyedül is, és az csak pár napja volt.
aztán fürdés és egy üveg alkoholmentes sör után eszembe jutott anyu, ahogy elmagyarázza Hannának, hogy egy ilyen pici babának még sokat kell aludnia, berakja őt az ágyába, benyomja a cumit a szájába, és tíz, vagy akár húsz percig is mellette van, simogatja, ha kell, hogy elaludjon.
kipróbáltam, és bejött.
azóta hajlandó nyugodtan meglenni az autósülésban is, ma meg szépen nézegette a játékait is a kiságyban, pedig sosó stuttgartban, mint tegnap, mégis jól elvagyunk. szóval még nincs elkényeztetve a szentem, csak trükközni kell vele....
tegnap szkájpoltunk annazozóval, jól kitárgyalva a gyerekvállalás összes szívását :), majd egy órát dumáltunk Hannáról, Luluról meg thaiföldről. jó volt végre beszélgetni, ebben a kismamalétben nekem ez a legnehezebb, hogy nincs kivel dumálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése