patópál-egészségügy

kiborító a holland egészségügy. iszonyatosan spórolnak az emberek mindenen. de hogy az átlagember nem akar nagy összeget költeni egészségbiztosításra, az egy dolog. de a biztosítók sem akarnak ám költeni az emberekre.
ezért aztán nincsenek felesleges szakorvosok, mint pl gyermekorvos, nőgyógyász, stb. vagyis vannak, de nekik nincs magánrendelésük, csak a háziorvos utalhat be a kórházi szakorvosi kivizsgálásra. vagyis minden egyes gyerekbetegséggel, kötőhártya gyulladással, hüvelygombával a háziorvoshoz kell menni, a gyereknek is. a háziorvos aztán megvizsgál, mondom, nőgyógyászati panaszok esetén is!, és kezel, és csak akkor mehetsz tovább szakorvoshoz, ha szerinte nagy a baj, túlnőtt az ő kompetenciáján.
ekkor rákérdeztünk, hogy normális-e az, hogy az aszisztense telefononos időpont-kéréskor tegnap eldöntötte, hogy ráér az az egyéves gennyesszemű gyerek kivizsgálása másnap is. flegmán mondja a doki, hogy az aszisztensének nagy ebben a gykorlata, és különben is igaza volt, sima vizes lemosással is meggyógyult volna a gyerek pár nap alatt. de ha mi ennyire aggódunk, felír antibiotikumos szemcseppet.
egyébként a gyerek két napja úgy kel fel reggelente, hogy nem bírja kinyitni a szemét a rászáradt zöld gennytől - és ez tegnap óta egyre rosszabb. perszehogy kértük a szemcseppet.
najó, hogy mindent ő vizsgál meg, de mi a helyzet a rákszűréssel? - kérdeztem tőle.
hollandiában, kéremszépen, ötévente hívják be a nőket méhnyakrák szűrésre, mellrák szűrés viszont csak negyven év felett van, szintén ötévente. majd kapok én is behívót, akkor majd mehetek.
köszike. asszem majd következő alkalommal úgy megyünk haza, hogy előre bejelentkezek a régi nődokimhoz.
A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget.
A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat! A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!
A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell végezni a vizsgálatokat!
A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.
Magyarországon évente harminckétezer ember hal meg daganatos betegségben, közülük hétezren méhnyak-, emlő-, valamint vastag- és végbélrákban veszítik életüket, holott hatékony szűréssel, korai fölismeréssel mindegyik jól gyógyítható. A vastag- és végbélszűrések 2008 januárjától megszűntek, a méhnyakrák 2002 óta tartó rendszerszerű kiszűrése pedig totális csődöt mondott. A betegségben elhunyt nők számát 1971 óta nem sikerült csökkenteni, ezt Gilly Gyula egészségpolitikai szakértő világbotránynak nevezte.