Itt voltak Juditék hat napot, Judit, Löpi meg az éppen itt hároméves Samu. Ebből egy napot voltak amsterdamban, amikor Hanna meg én itthon maradtunk, mert az mmr oltástól lázas lett a kismanó, aztán meg pénteken meg bölcsi volt, de így is kifejezetten fárasztó volt, bár mindannyian jófejek, és tök jók volt, hogy kijöttek. Szegény Samu állandóan Hanna-utánozósat akart játszani, és ezzel Hanna agyára ment már a végén. Ha Hanna valamivel játszott, ő is azzal akart játszani, ha Hanna valamit csinált, ő is azt akart csinálni. már ha csak a közelébe ment, Hanna kiborult, és legszívesebben arrébb mászott volna, ha Samu ilyenkor nem állja útját. úgyhogy Hannamanó sokszor volt nálunk kézben, és akkor meg persze Samut is felvetette magát, szóval mindenkit nagyon feldobott ez a móka.
De amúgy édesek voltak együtt, Samu puszilgatta sokat, meg simogatta, igazi bátyó-alkat, aki pátyolgatja a kishugit :)
baromi nehéz megállni, hogy az ember ne nevelje a másik gyerekét, pláne, ha az éppen a sajátja idegein táncol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése