buborékdzsungel

hétfőn délelőtt minden zárva van, ráadásul esett is, nagy tanácstalanságomból hogy mit is csináljunk, sosó billentett ki: menjünk el a bubblejungle-ba, a leiderdorpi játszóházba. már voltunk ott kétszer az utóbbi fél évben, nekünk nagyobb csoda volt, mint hannának, de végülis nyitva van, és zárt, és gyerekek között vagyunk.
hanna hihetetlenül élvezte, megtanult végre ugrálni a trambulinon, felmásztunk a kismászótoronyba, és mérhetetlenül bejött neki a bob (rollerbaan). eljött ez ideje annak, hogy ilyen mozgatós helyekre vigyük, irtó vicces kedve lett utána, elpakolta a plüssöket az ágyáról az ágy alá, meg mindenféle mókás dolgokat dumált meg csinált.
tegnap meg reggel alig bírta kivárni, hogy tíz óra legyen, és kinyisson az uszoda, már reggeli előtt elindult volna, és aztán meg ötpercenként elmondta, hogy uszoda meg pancsi.
persze végülis ez érthető, mióta vacak az idő, nem nagyon járunk játszóra, ezek szerint mozgáshiány van eléggé, amit orvosolni kell :)