Mondtam már, hogy utálok várni?
Kivagyok,
hogy hetekig nem válaszolnak, hogy köszi, de te nem kellesz erre az állásra,
hogy (most éppen) 23 naponta várjak arra, hogy most végre hátha nem jön meg, hogy ha érzékeny a mellem, vagy émelygek és hüjeségeken sírok, rögtön tudom, most összejött, és két napra rá kiderül, hogy mégsem, hiába volt ott az a halvány második csík
hogy nem járok tornázni, mert mi van, ha pont most nem fog megjönni,
hogy úgy várom az estéket, a szerdákat és péntekeket, mint Ivy a szabadnapját a Csengetett, Mylord?-ban, pedig sokszor csak elbaszom az időmet üres aggyal.
Egyébként nem agyalok azon, hogy mi lett volna ha, de most régnemvolt rossz kedvemben a szivem szakad meg, hogyha eszembe jut, hogy most a kezemben fognám ketteskét, ha... Hüje hormonok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése