Miez?

Tegnap délután feljöttünk a gumicsizmás pocsolyatúráról meg játszóterezésről, ahol is segítettünk a büfés néninek kiszivattyúzni a térdig érő vizet a homokozóból, bár a beigért ajándék kávét nem hajtottam be rajta, mert úgy tűnt, megint elönt minket a zuhé, szóval feljöttünk Hannival, és azóta szarul vagyok. Az egy dolog, hogy most jött meg megint, pedig vagy tíz terhességi tünetet produkálok már két hete - tudom, ráizgultam a témára, és a magyar doki által javasolt hőmérőzés is csak arra volt jó, hogy minden napom erről szóljon, valszeg ezért sem jön össze, úgyhogy most ünnepélyesen egygyerekes családdá avanzsálunk elő, gyerekprozsé szünetel. Na de mindezeken felül be is lázasodtam, amit sikerül algopirinnel levinni, de aztán újra felmegy, meg gyenge vagyok. Persze eszembe jutott grész, aki simán bepánikolt régen egy ilyentől, mint a ma reggeli megbeszélés - gyerekkoromban minden karácsony lázasan telt, úgy izgultam, mit kapok, az idióta autósiskolás pasastól, aki lelki terrorban tartott, meg simán fostam.
Reggelre jól leizzadva, pár óra alvás és pár óra reszketve vacogás után Sosó elvitt az egyetemre, és egész fitten lenyomtam a megbeszélést. A pasas odáig van értem szakmailag, segít pályázni, témát találni, szóval nagy pozitív volt az egész. De ezek után sem lettem sokkal jobban, a láz visszajött, a délutánt meg végigaludtam. Úgy tűnik nem grész bújt elő, inkább Anikó hozhatta el a kedves férjétől a kórságot - kedden, mikor Levivel kettesben átjöttek, Rob éppen 3 napja feküdt ágyban.