harmincnégy

ez volt az egyik meglepetés-ajándékom Sosótól: a 2010-es bejegyzések fotókkal szépen rendbe szedve, kinyomtatva és egy gyönyörű könyvbe fűzve. irtó furcsa könyvként olvasni, lapozgatni, de nagyon meghatódtam, irtó sok meló lehetett ezt mind összerakni.

azt a meglepit, amit Hanni meg Sosó vasárnap délután együtt kreáltak, Hanni a nagy lelkesedésében rögtön megmutatta, ahogy hazaértem, de hivatalosan csak tegnap délután kaptam meg, amikor hazajöttek a bölcsiből (tegnap óta ugyanis már heti háromszor jár: kedden, szerdán és pénteken), és miután átadták a meglepetés virágcsokrot.

tegnap délben Sosó elvitt kajálni "az olaszhoz", ahol mi voltunk az egyetlen vendégek, és sajna már ő sem a régi, de azért jó volt. utána meg elmentünk a Corpusba, ami izgalmasabbnak ígérkezett, mint valójában volt. a szlogenje szerint a kiállítás egy utazás az emberi test belsejébe, de sajna az egész belső csupa statikus műanyag, ami pl a hallás érzékeltetésekor igancsak nagy hátrány. sok benne a magyarázó film, van ami 3d-s, de nem elég interaktív a dolog, és nem elég szemléletes. de legalább láttuk. merthogy már ezer éve meg akartuk nézni.
szóval szuper kis szülinap volt, és az esti tortázás is olyan jó hangulatban telt, muszáj volt végig vigyorogni.