vérengzés

júniusban jól megvolt a véleményem azokról, akik elvágják holmi ártalmatlanan sarokpengével a lábukat, erre tessék, a tegnap már nagyon esedékes szépészeti ápolóest végén (persze az utolsó húzásnál) jól belekaptam a lábujjamon lévő bőrkeményedésbe a lábhámozóval. annyira, hogy patak vér folyt, szó szerint, amit szegény hullafáradt pasim takarított fel. szerencsére a ragtapasz alá rakott géz éjjel már nem ázott át, de mikor reggel lecseréltem a kötést, persze a varr a gézben maradt, úgyhogy újrakezdte a lábujjam az egész vérzős mókát. na jó, nem elölről, az öt percig patakbanfolyást nem tudom már reprodukálni(nem is akarom), de örültem volna, ha ma már géz nélkül megúszom.
kész őrület, hogy milyen hülyeségekből tudok szokást teremteni: tavaly a pesti nyaralás előtt a hüvelykujjamat hasítottam keresztbe, most meg a nagylábujjam van bepólyálva...