megvagyunk, megvagyunk... megvagyunk?

Anyu hazament szombaton, mindannyian fellélegeztünk egy picit. Persze azért sokat segített, ez főleg most realizálódik, hogy a háztartás minden aprósága ránk zúdult a két gyerek menedzselése mellé.

Hanni jól van, kezdenek alábbhagyni az ordenáré hisztik, látszik, hogy bedurcázik, kezdődne a szokásos szkenário, de ha nem spirázom túl a nem-mondást, hanem otthagyom a durcázásában, akkor nem lesz a helyzetből hiszti. Mostanában imád iskola-előkészítő feladatokat megoldani - a bölcsiben alvásidő alatt a nem alvó kölkökkel "peuter plus" foglalkozás megy, ami az iskolában fontos készségeket fejleszti. Tanulnak számolni, pontokat összekötni cerkával, kód szerint színezni, vágni, ragasztani, stb. Itthonra vettem még egy pár hónapja egy iskola-előkészítő füzetkét, hogy majd gyakorolok vele, de nem igazán kötötte le. Most viszont rákapott a színezésre, és ezekre a feladatokra, és tök jól mennek neki, ma is magától hozta a füzetet, hogy abból akar feladatokat megoldani. Ja, és persze hollandul olvasom fel neki a feladatokat, és van olyan, hogy nem is kell fordítanom. Az ollóval vágást kell még majd gyakorolnunk, a bölcsisek szerint az még nem megy neki olyan jól, de minden másban szuper a kiscsaj.

Liza köldök-csonkja egyre kisebb ugyan, de nem szárad, hanem egy köldök-granulóma lett belőle, ami egy vadhús, bőr nélkül, csöppet nedvedzik, szóval nem egy guszta dolog, csöppet aggasztó, de nem vészes. Szerdán bekenték a konzultációs irodában ezüst-nitrátos pálcával, aminek köszönhetően szürke a granulóma-bogyó széle, de nem igazán látszik, hogy menne össze, vagy le akarna esni, csak az, hogy a csaj szarul kente be a csonkot, mert Liza hasának egy kis részéről lejött a bőr. Holnap megyünk vissza ismétlésre, remélem most ügyesebb lesz a csaj, és nem marja szét szegény kiskölök hasát.
Amúgy Liza mostanában irtó nyafka, sokat szenved a puki-kakiktól. Legtöbbször szoptatáskor bealszik, de mikor lerakom az ágyba, egy öt perc múlva már nyafogva ébred, mert pukizni vagy kakálnia kell. Akkor szenved egy ideig, majd persze ezután nem tud visszaaludni, ilyenkor vagy visszarakom mellre, vagy berakom a kenguruba, és akkor legalább nyugiban van, és nekem sem szakad le a kezem meg a hátam, és Hannival is tudok foglalkozni. De azért piszok fárasztó, hogy sokat rajtam lóg, meg hogy hajnalban sokszor nehezen alszik vissza. Néha elönt az agyhúgy egy másfél órás éjszakai vagy hajnali etetés-altatás szessön (evés, közben pelenkázás, ha szaga van a gyereknek, utána böfiztetés, mert irtó sok levegőt nyel, de szerencsére irtó könnyen hatalmasokat böfög, mindez már alvás közben, majd mikor leraknám az ágyra, nyöszörög, mocorog, pukizik, majd teliszarja újra a pelusát, a lámpás pelenkázástól viszont újra felébred...) alatt.

Na itt jutunk el hozzánk, szerencsétlen kialvatlan szülőkhöz. Sosónak három hete fáj a hasa, hol jobban, hol kevésbé. Kicsit több, mint három hete jött ki anyu, kezdett el Sosó pilatesezni, és született meg Liza. Mindegy is, hogy mivel függ ez össze, a doki által adott proton-pumpa-gátló úgy tűnik, használ, úgyhogy ez valószínűleg valami gyomor-hurut lehet, remélhetőleg még nem fekély. A Helicobacter-fertőzést ellenőrző vérteszt eredménye holnap lesz meg.

Én szimplán csak fáradt vagyok, meg sokszor farkaséhes, fáj a hátam meg a derekam, mert sokszor rosszul tartom magam. Az éjszakai felkelések és nem alvások miatti őrjöngéseimet próbálom kordában tartani a még Hanni születésekor a bába által ajánlott Bach Resque Remedy-vel, egészen jó eredménnyel.