Mikor múlt héten Hanni elkezdte a sulit, bejött a hidegfront egy kis hóeséssel, aztán brutál mínuszokkal, pedig addig az egész tél enyhe volt, 6-10 fokokkal. Mondtam már, hogy a suliban naponta kétszer kimennek az udvarra? Igen, minusz 12 fokban is. Tiszta kiképzőtábor.
Csütörtökön és pénteken leesett egy nagyobb adag hó, és még hidegebb lett, és azóta sem olvadt el. Persze idén sem takarítják a járdákat, de amíg nem olvad vagy jön egy ónoseső, nincs nagy gáz.
Szóval itt a tél, meg a szánkószezon. Szombaton Sosó vett egy origami-szánkót (össze lehet csukni), a bicikli után kötve hazahúzta, és kimentünk a kisjátszóra, mert ott a nagycsúszdánál van egy domb. Biztos van egy honlap a szánkósoknak, ahol Hollandia összes kitüremkedése fel van sorolva, na az egyik itt van tőlünk egy köpésre. Előtte Sosó taknyolt egyet a kisjátszó és a házunk közötti csatorna jegén, amiért valszeg az összes jegen lévő gyerek utálta, ugyanis szépen betört a jég ott, ahol a háta padlót fogott, és így már senki nem mert azon a jégen korizni. Másnapig. Sebaj, a kisjátszós domb szuperül szuperált, mint szánkópálya, kár, hogy Hanni a sokadik keritésnek csúszáskor beverte a térdét az egyik oszlopba. Amúgy szikrázott a nap, Liza dupla kabátban meg bundazsákban aludt a babakocsiban, míg mi csúsztunk.
Másnap átmentünk a Kanalweg túloldalán levő parkba, ahol szuper meredek dombok vannak, persze a kráterben szánkóztunk, mert az lankás, és ott Hanni egyedül is mehet hason fekve a szánkón, de hazafele menet kipróbáltuk a hardcore lejtőt is. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy végig nyomtam a sarkam a hóba, mert bevállalós vagyok ugyan, de azért annyira mégsem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése