Na basszus, pont ez hiányzott, hogy a 2, azaz kettő fokban, ködben biciklivel iskolába elszállított két gyerekemmel (akikre az új házban valahova elpakolt dolgok közül kellett kesztyűt, sapkát, anorákot keresni, hogy ne fagyjanak szanaszéjjel menet közben) két, azaz kettő perccel háromnegyed kilenc után a bejárathoz loholva egy pimasz kamaszfejű tanár tenyérbemászóan elkezdjen érdeklődni, hogy miért is késtünk, meg hogy tudjuk-e, hogy késés elleni kampány van a suliban.
Bakker, majdnem beszóltam ennek a csávónak, hogy egyrészt szedjél össze te két gyereket - felkeléssel, reggelivel, ebédpakolással, fogmosással és öltözéssel, öltöztetéssel úgy, hogy lehetőleg maximáld a nagyobbik alvásidejét, mert nem bír reggelente felkelni.
Egyébként meg csesszék meg a rendszerüket, hogy van kerek 15 perce annak az ezer gyereknek meg a szüleiknek, hogy beengedtessenek az oskola kapuin. Merthogy ha fél kilenc előtt érkezel, akkor a hidegben kinn dekkolhattok (hülye leszek kinn ácsorogni), de háromnegyedig mindenképpen tessék odaérni, mert ha nem, egy faszfej még ki is faggat, hogy miért késtek. Persze parkolóhely nincs, az autósok idegesen várják, hogy a tömött sorokban bicajozók előrébb haladjanak, és csak úgy a hangulat kedvéért éppen szedik fel a macskakövet azon az úton, ahol menni szoktunk, úgyhogy vagy kerül az ember, vagy ellavírozgat a gyalogosok között.
Amúgy éppen büszke voltam már mostanában magamra, hogy ha netalántán késve indulunk, nem ordítom szét az agyamat, hogy siessmááár,elfogunkkéééésni, hanem beletörödve mosolyogva csináltam, amit kell, ami azért tőlem, az örökös későtől, aki ettől persze idegbeteg, igazán szép teljesítmény.
Erre jön egy ilyen kis f@szfej, és nekiáll velem (nem a hat velem egyszerre érkező anyukával, nem, pont velem) szívózni.
Egyébként már lenyugodtam, semmi gond.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése