"Ha most lennénk egyetemisták, sztem már rég ismernénk őt. A gonnok boltja mellett."
Ha most lennénk egyetemisták...
Olvasva azt, hogy focidrukkerek buzizzák le a HaHásokat, elgondolkodtam azon, mi lenne, ha...
Egy biztos, iszonyat dühös és frusztrált lennék attól, amit most művelnek.
A tehetetlenségtől.
Lívia meg bépé unszolására lettem még elsőévesen én is Hökös, meg mert amúgy is már a gimiben is diáktanács-képviselő, aztán meg Judittal diákpolgármester voltam, szóval valahol mindig is bennem volt ez a "ha nem áll fel senki képviselni az érdekeinket, akkor majd felállok én" típusú kivagyiság. Még beszédet is mondtam pár iskolai ünnepélyen, igen, én. Van róla kép is, nem tudom, ki csinálta, de benne van az albumomban. Zöld farmerben és a nőverem által kötött barna pulcsiban állok Leibinger és a polgármester előtt az udvaron, és persze a Martens félcipőben, mert akkoriban fogalmam sem volt arról, hogy az micsoda. Anyámnak sem, a cipőboltos a körúti Salamanderben meg meggyőzött minket, hogy ez egy strapabíró cipő, és még a talpa is saválló - egy kémiafaktosnak ez igazán nem hátrány. A fémbetétről, becsszó, nem tudtam.
Na a lényeg, hogy tutira Hökös vagy Hahás lennék, vagy valami ilyesmi, és akár ugyanazt a külügyi biztos szerepkört vállalnám be, mint annó tettem, decemberben tuti aktivizáltam volna magam.
Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy a focirajongók mit szólnának a Martens félcipőmhöz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése