katedrális

Apu mesélte nagy lelkesen vagy másfél éve, hogy kiolvasta A katedrális folytatását, Az idő végezetéig-et, mire mondtam, hogy igazán örvendek, de egyiket sem ismerem. Erre valahogy eljuttatta mindkettőt hozzám, és Liza születésekor kezdtem el olvasni A katedrálist. Szoptatáskor nem a legelőnyösebb olvasmány, ugyanis a kisbetűvel szedett könyv is vagy nyolcszáz oldal, szóval nehezen kezelhető egy kézzel, de annyira brutálisan jól megírt történelmi krimi és szappanopera egyben, jó sok sexszel és vérrel meg ármánykodással, hogy az ember nem szívesen teszi le a kezéből. Így aztán nem volt annyira fájdalmas, hogy Liza az elején pocsékul aludt, kivéve ha a kezemben vagy mellettem volt, mert legalább haladhattam a sztorival, húszasával faltam az oldalakat. Mostani magamhoz képest rekordidő alatt olvastam ki, és aztán a folytatást is, bár valószínűleg túl hamar jött a második rész az első után, mert az semmi nyomott nem hagyott bennem, míg A katedrális minden egyes mozzanatára emlékszem. Na jó, talán a sztori most így nagyjából nagy nehezen feldereng, de az elsőhöz nem fogható az élmény, amit adott. Az izgalmas és falnivaló egy ponyva, jó kis történelmi háttérrel, meg kell hagyni.

Karácsonyra apunak megvettük a könyvből készült mini-sorozatot DVD-n, aminek nem igazán örült, mert hogy azt már látta a tévében, és egyébként is túl sok benne a vér meg a szex, úgyhogy a dvdket elhoztuk magunkkal, és kapott apu helyette egy könyvet. (Amúgy Krisztiéknek sem jött be a Narnia-dvd sorozat, úgyhogy azt is elhoztuk, bár ők aztán nem kaptak kárpótlást. Hát valahogy így alakult, hogy most nem csak magunknak vettünk filmeket, mégis most sok a néznivalónk.)
Tegnap este Sosó úgy megnézett volna valami jó kis filmet, a három Narniából meg már kettőt megnéztünk, és abból most egy időre elég, úgyhogy apu minden kritikai előzetese ellenére belekezdtünk az első részbe. Mivel a sztori nekem adott, így egy csomó mindenre tudok közben figyelni, és azt kell hogy mondjam, teljesen korrekt a film. A sztori felesleges sallangjait lenyírták, a történelmi kontextus érthető, teljesen korrekt a vér-szex-egyéb történet arány (jobb, mint a könyvben), bár egy anya-fia-szex vonulatot pluszban beraktak, a színészek qrvajók, szóval jó nézni, na. Ja, és persze hihetetlen gyorsan lehet vele így haladni :) A film végén a stáblistán viszont megakadt a szemünk, a film készítőinek a kilencven százaléka magyar. Ma rákerestem, és nem hiába gyanakodtunk, Ócsán és Fóton forgatták a legtöbb jelenetet.
folyt köv