Síelés

Két hete Sosó kitalálta, hogy Hanna szülinapja után húzzunk el síelni Németországba egy hosszú hétvégére. Mint az őrült kerestem szállást, minden panzió foglalt volt, végül sikerült egy helyet találni a bookingspontkomon keresztül, egy szobájuk volt még, és én nem szarakodtam telefonnal meg emaillel, hanem azon a szaron keresztül le is foglaltam a családi szobát. Lemondani csak 14 nappal az indulás előtt lehet díjmentesen, de sebaj, van szállás. Aztán jött a nagy olvadás, a mínusz 13 fokból plusz 10 lett, Winterbergre meg esőt és olvadást jósoltak, úgyhogy úgy döntöttünk, átrakatjuk a foglalást. Sikerült elintézni, felár nélkül, de sajna már csak a februári tavaszi szünetnek csúfolt síszünet alatt volt hely. Sebaj, átraktuk oda, hét közben még jobb, talán a helyiek nem lesznek olyan sokan, csak holland gyerekesek.
Aztán időközben kiderült, hogy Hanni osztálytársa, Aletta jár síelni tanulni Zoetemeerbe, merthogy ők is a szünetben mennek síelni (na, azóta kiderült, hogy ugyanakkor és ugyanoda, kicsi a világ), és hogy addigra szokja a gyerek a havat, vasárnaponként eljár órára. Sosó ráizzított a témára, én meg napokat eltöltöttem azzal, hogy találjak a környéken olyan műhavas benti sípályát, ahol van még Hanninak szabad hely. Ma kora reggel lett volna az első órája Hágában, de mint kiderült, a 9.15-ös csoport már haladó, a 11 órás viszont teli volt, de végül Sosó bekönyörögte Hannit oda, úgyhogy most éppen sokadszorra szeli a lejtőt, és már nem is esik el, hanem szépen lecsusszan a lécen. Miután meglökik őket. Remélhetőleg a következő két órán tanítanak is valamit nekik, mint pl a hóekét vagy legalább az elindulást ;) Ja, és síliftjük is van, az is jó lenne, ha azt kipróbálnák velük.

Na mindegy, még van két óra a síutunkig, de akárhogy is lesz, Hanni lesz a legképzettebb síelő közülünk. Én amúgy a sífutásra fenem a fogam, annyira nem vagyok oda a normál lesiklásért, főleg hogy parázom a lejtőkön - mert tudom, hogy nem tudok jól síelni, meg mert meredek, szánkóval is félek, amúgy a rollercostereket is utálom, szóval jobb nekem az erdei kitaposott két csíkban trappolni, azt még a Schwarzwaldban megszerettem.