kisért a múlt

az úgy volt, hogy ma a tumbleren ezt irta egy reblogban az egyik csaj, akit követek:

Hé, ti betegszemű alakok!

Melyik szemetekbe kell nézni? Honnan kell tudnom melyik a kacska és melyikbe beszéljek? Látom hogy emberek ettől zavarba jönnek, olykor ti is ha konzekvensen a másikkal kokettálok, de illik e rákérdezni, hogy szia, Hush Campo vagyok, melyik szemedbe beszéljek?
Mi ilyenkor a megfelelő viseljedés?

az úgy volt, hogy a torkibácsi aki a szervetlent tanította, üvegszemű volt. de sose tudtuk melyik szeme az. aztán zh közben amikor azt mondta, hogy “hé maga ott, álljon fel a helyéről és fejezze be a puskázást”, az egész terem összeszarta magát amíg fel nem állt valami szerencsétlen, nem tudtuk hova néz. én hülye a szóbeli uv-ra egy ilyen görög rontáselhárító üvegszem medállal mentem, amit az utolsó pillanatban az ajtó nyitásakor téptem le a nyakamból és raktam zsebre. beszélgetéskor természetes esetben vándorol a két szem és a száj között a tekintet, szóval tökmindegy hova nézel, csak ne az egyikbe folyamatosan.

hát mit ne mondjak, Torkos Kornél minket is tanitott, hogy mikor és mit, azt már fejből meg nem mondom, de emlékszem az üvegszemére és erre a jelenetre, úgyhogy irtam a lánynak egy mailt, aztán kiderült, hogy jó 10 évvel később tanult "torkibácsinál", környezettan szakon.

nade közben én előkaptam az indexem (két éve le kellett forditattnom a delfti mesterképzés miatt), és szembesültem olyan nevekkel, mint Szalma József, Meszena Géza, Hudecz Ferenc, Szőke Zója és még sorolhatnám. megdöbbentő, de jön vissza a gyomorgörcs a vizsgajegyeket látva, meg a csomó  emlék.
pl. hogy jajdedurva volt a csonttan beszámoló, ami egy átkocsmázott este után volt, meg Farkas Jancsinál az állatrendszertan beszámoló: egy fiók rovarlábtörmelék közül kiválasztott párat, és azt kellett megmondani, hogy az pontosan micsodának a micsodája.
hogy a Kristóf akkor tőzsdézett, amikor növénytan szigorlatunk volt, és mindenkit megszivatott akkor a ludovikán, mert mentek le a részvényárak. meg kiröhögték a virágot, hogy hogy lehet valakinek ilyen neve.
hogy állunk az imafalnál, és próbáljuk bebiflázni a kifakult, kiszáradt kórók jellegzetességeit.
hogy a fodor hármast adott genetika vizsgán, mert szerinte nem értettem a genetikai kódot.
na arra mondjuk nem emlékszem, hogy miért is kaptam pont a biokémiai és molekuláris biológia gyakorlatra kettest, mikológiából hármast, ésatöbbi, ésatöbbi, de talán mindegy is. szarni bele.
de emlékszem arra, hogy a biokém gyakorlaton a csabi meg a boross meg a máté meg akartak szivatni, hogy amikor rakom fel a gélre a déenes mintát, akkor csörögjön a zsebemben a beállitott laboróra, de nem működött a csel, valszeg kimerült az elem benne, és nagyon csalódottak voltak.
meg hogy edével meg nusival a múzeum körút túloldalán a trafikban kávéztunk genetika gyakszi (vezette Mohai Jolán, omfg, akinél ecsettel sepergetve számoltuk a piros meg a fehérszemű muslincákat, meg sorba kellett rakni a meiózist) szünetében, mert ott segafredot főztek.
meg persze a téli iskolák meg a genetikai szakirány spéci órái visegrádon, a sarki puccos meg a this fucking is not the same fucking.

hajjjajjjaj, csak pereg, pereg....