Nem tudom, mikor, de szerintem van már 10 éve, hogy Nusitól
megkaptam Douglas Adamstől A kétség lazacát, de csak most kezdtem bele.
Azon túl, hogy zseniális volt a pasi, kiderül belőle, hogy imádja
Wodehouse-t. Olyanokat ír róla, hogy szinte honvágyam van, hiányoznak a
fapofájú komornyikok, látom magam előtt a könyveit, újra akarom őket
olvasni, de asszem ezután kénytelen leszek angolul beszerezni legalább
egyet - Adams szerint fergetesen használja a szavakat. Muszáj megnézni
saját szemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése