na, hát ez nem volt a rövidfilmek között, ez azért izgis, mert a lány Merel, a bébiszitterünk :)
Múltkor, amikor éhesen elképzeltem, mit kívánnék a jótündértől, ezek jutottak eszembe. Csoki, ropi, cigirágó. Valaki óvodás lakik énbennem.
vasárnap, október 31, 2010
a Világ nélkülünk apropójára
Faludy György
TANULD MEG EZT A VERSEMET
Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacillusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó –
memóriádból szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed –
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.
Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacillusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó –
memóriádból szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed –
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.
Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet.
fák
Faludy György
A FÁK
A fasorokban kiirtják a fákat,
nehogy fejünkre dőljenek, mivel
rohadnak mind. Mily kár, hogy ember, állat
helyett a fák s virágok kezdik el
a kihalást. Ha mi jönnénk elsőknek,
tennénk valamit. Vajon nincs elég
kacat a boltban már minden vevőnek?
nem hallhatunk este több jó zenét
házunkban, mint Bach egész életében?
termett-e ennyi pénz meg ital régen?
nincs-e kocsija majdnem minden háznak,
hogy gazdája kedvére furikázhat
a lég szennyében? És ugyan mit bánja,
ha ebbe fullad bele unokája?
A fasorokban kiirtják a fákat,
nehogy fejünkre dőljenek, mivel
rohadnak mind. Mily kár, hogy ember, állat
helyett a fák s virágok kezdik el
a kihalást. Ha mi jönnénk elsőknek,
tennénk valamit. Vajon nincs elég
kacat a boltban már minden vevőnek?
nem hallhatunk este több jó zenét
házunkban, mint Bach egész életében?
termett-e ennyi pénz meg ital régen?
nincs-e kocsija majdnem minden háznak,
hogy gazdája kedvére furikázhat
a lég szennyében? És ugyan mit bánja,
ha ebbe fullad bele unokája?
a tegnap esti film
bejött nagyon, egy korrekt korkép-körkép hiteles karakterekkel és szuper színészekkel. riszpekt.
szombat, október 30, 2010
Randi
Ma lusta nap volt, Sosó a reggeli alatti szellőztetés alatt visszabújt az ágyba, és amíg én pakoltam, Hanna is bebújt mellé. Ott sutyorogtak meg bohóckodtak, aztán én is befértem még melléjük. Egy idő után Hanninak sürgős játszhatnékja támadt az ágy mellett, de mint egy börtönőr vigyázott arra, hogy mi ki ne másszunk. Aztán ebédidő lett, és én kikéretszkedtem kaját varázsolni, de sajna így szétoszlattam a pizsamapartit. Sebaj, amíg sült a rakott tészta, elkészült a töklámpás (már csak egy normál gyertyát vagy mécsest kéne szerezni, mert csak kanóc nélküliek vannak Hanna jóvoltából).
Aztán jött Bob de bouwder, meg azért megjártuk a játszót is, amikor is eljött a hat óra, és vele Merel az olasz barátnőjével. Hanna ezen úgy kiborult, hogy az ajándékba kapott táskára fittyet se hányt, csak zokogott keservesen. Míg mi az új Woody Allen filmet néztünk, ők vidáman megették a gombalevest meg a túrórudit, Hanna nagy lelkesen megfürdött meg hajat mosott, majd elaludt. Mi meg a film után megvacsiztunk a Trubadurban, ahogy ez egy istenes randihoz illik.
Aztán jött Bob de bouwder, meg azért megjártuk a játszót is, amikor is eljött a hat óra, és vele Merel az olasz barátnőjével. Hanna ezen úgy kiborult, hogy az ajándékba kapott táskára fittyet se hányt, csak zokogott keservesen. Míg mi az új Woody Allen filmet néztünk, ők vidáman megették a gombalevest meg a túrórudit, Hanna nagy lelkesen megfürdött meg hajat mosott, majd elaludt. Mi meg a film után megvacsiztunk a Trubadurban, ahogy ez egy istenes randihoz illik.
péntek, október 29, 2010
filmfesztivál part1
szerda este hanna nagy nagy szomorúságára (most újrakezdte az anyánlógást, ezt azért nem hittük volna) este leléptem az első filmre. Tamara Drewe, könnyed, csöppet ironikus, de azért eléggé a nagyközönségnek célzott egy film, de egyszer élvezhető.
ma este próbálom korán lefektetni, és aztán irány a kisfilmes szekció.
úgyhogy most rohanok is a bölcsibe, hogy korán vacsizzunk.
juteszembe, tegnap volt a tízperces beszélgetés a bölcsiben, rohanva összefoglalva minden szuper, hanna élvezi az egészet, néha besokall a zajtól meg a tömegtől, akkor leül kirakózni, de ha beraknak vmi zenét, ő az első, aki táncra perdül.
ma este próbálom korán lefektetni, és aztán irány a kisfilmes szekció.
úgyhogy most rohanok is a bölcsibe, hogy korán vacsizzunk.
juteszembe, tegnap volt a tízperces beszélgetés a bölcsiben, rohanva összefoglalva minden szuper, hanna élvezi az egészet, néha besokall a zajtól meg a tömegtől, akkor leül kirakózni, de ha beraknak vmi zenét, ő az első, aki táncra perdül.
jane, tarzan nélkül, sok-sok csitával
jött már pestre is, persze hogy ott kellett lenni, de most meg jön leidenbe, és persze hogy most itt is el kell menni meghallgatni az egyik majmos nőt, akinél talán csak Dian Fossey volt nagyobb példakép, akik miatt biológusnak kellett menni. még jó, hogy bementem ma marcelhez, hogy megbeszéljünk pár dolgot, mert egyrészt november elsejétől lesz nekem nulleurós szerződésem (és így lehet bölcsi-támogatást igényelni), meg tisztába raktam a projectet a fejemben, mert pár dolog összekuszálódott, és így nem lehet írni, másrészt szembejött egy plakát az előadásáról.
Hi Eva, nice to hear from You! And no, the chances that we come to the Netherlands this year show a tendency towards zero. No holidays left, no money left, no time left. But we have it in mind! We actually, more or less, just came back from Corsica. A late taste of summer before winter comes. It was nice, especially for the kids. Maria would like to live there. Exactly her temperature. The waves not too high but not too small either. The beach sandy, no pebbles or rock. And in six weeks we will be heading of to Esther's parents in the North to celebrate Christmas. But next year we plan to come! As You are writing grants (I'm really impressed I have to admit, You take it very serious) You are going to stay for some time, aren't You? I would also like to say that I'm that determined, but I still do day-in day-out cloning. NeuroXsys is very slow to progress, Uwe is never around or not interested, Sepand more or less gave up and the lab has no structure. But that does not mean I only reluctantly go to work each day. No, I like it. I do meet Jochen from time to time. Sometimes he comes over to nick something wet-lab related like PTU or he pulls needles for injection. I think he is happy in Urbans lab and I heard from Ferenc that he is doing a good job there. After all, if he really wants to go to industry, it was the right decision to make. And life in Germany? Life in Germany hardly ever changes. At least not for us. We still live in the same flat, Inga and Maria go to Kindergarten and Esther stays at home. Lately she started to gather some pottery-jobs. I will stay in Uwe's lab till March 2012, but I am already looking for jobs in the industry. Inga will go to school next summer. That will be the next major event in our life. Today I'm simply looking forward to a 15Km hike through northern Alsace on Sunday. Autumn coloured the whole wood in different shades of red and yellow. I hope the sun will shine! Hope to see you soon, Marco
szerda, október 27, 2010
kedd, október 26, 2010
próbálom bejelenti Hannát a fogorvoshoz az online regisztációs lapon, ami nem töltődik be...
- anya, mit csinálsz azzal a szent szarral?
miután nekem szarok fogaim, most belenéztem a röhögő gyerek szájába egy gyors terepszemlét tartani, és ijedten vettem észre, hogy felül, ahova sosem látunk be igazán, egymásra nőttek az őrlőfogai mindkét oldalon. felhivtam a fogorvost időpontért, de az asszisztens az utcán volt éppen a rendelő telefonjával, a honlapjuk meg nem működik, ahol be kéne adnom a kölök adatait. jó, persze, ez nem egy sürgős eset, ha csak holnap kérek időpontot, akkor sem lesz baj, csak amilyen szita az agyam, tutira elfelejtem az egészet. a sárga pöttyös katicákat is mindig elfelejtjük kitelepíteni a gyerekszoba sarkából...
miután nekem szarok fogaim, most belenéztem a röhögő gyerek szájába egy gyors terepszemlét tartani, és ijedten vettem észre, hogy felül, ahova sosem látunk be igazán, egymásra nőttek az őrlőfogai mindkét oldalon. felhivtam a fogorvost időpontért, de az asszisztens az utcán volt éppen a rendelő telefonjával, a honlapjuk meg nem működik, ahol be kéne adnom a kölök adatait. jó, persze, ez nem egy sürgős eset, ha csak holnap kérek időpontot, akkor sem lesz baj, csak amilyen szita az agyam, tutira elfelejtem az egészet. a sárga pöttyös katicákat is mindig elfelejtjük kitelepíteni a gyerekszoba sarkából...
hétfő, október 25, 2010
ha már kaja
mostanában rakott be valaki egy "miből van a csikennagecc" linket a fészbukra, és onnan meg volt egy link dzsémi food revolution műsorának arra a részére, ahol farhátból, zsírból és bőrből meg lisztből és ki tudja még miből csinál guszta kis gombóckákat, megsüti, és a gyerkőcök, akik undorodva nézték végig a turmixolást, megeszik, mert hát ez a csikennagecc, ezt ők ismerik, szeretik, ez rossz nem lehet.
végig lenyomtuk a műsort, elég bizarr. főként ez a rész:
végig lenyomtuk a műsort, elég bizarr. főként ez a rész:
a spagetti esete a spárgával, avagy mézes mackó közbelép
nagy büszkén tartogattam péntek estig, amikor a beharangozott főzelékfőzést előkészítendő nekivetkőztem a pucolásnak,
na mindegy, ha már megvan, és sok kaja nincs itthon, mi legyen belőle? meg kell főzni vagy sütőben sütni, aztán a magok kipucolása után a húsát egy villával kikaparni, ami - láss csodát - olyan, mint a spagetti, csíkokra válik szét. a holland receptek szerint csak egy kis vaj kell hozzá meg só és bors, esetleg egy kis sajt, és máris kész a köret. sült pulykamellel isteni is volt.
most nézem, hogy még mindig van új a nap alatt, hm, a mézes mackóról sosem asszociálnék egy tökire...
azért az mennyire gáz, hogy a nagy lebowskiban a dude-ot tökinek fordították...
Kom zelf appels plukken!
most nézem, hogy van egy pár fajtájuk (Alkmene, Rode Boskoop (Goudreinette), Cox's Orange, Elstar, Jonagored, Jonagold, Santana, rode Topaz (Evita), Dalinco, Rubinola, Lena, Autento), de az iszonytató idő miatt nem vettük észre, hogy mit szedünk, vagy mert szartak rá hogy tudjunk róla, fogalmunk sincs, hogy éppen milyen alma virít a pinyóban. pedig tök jó lenne azzal dicsekedni, hogy van egy láda Santanám :)
Aki a kép alapján felismeri, mindenképpen világosítson fel!
vasárnap, október 24, 2010
szerda, október 20, 2010
OSz
na tessék, bekapcsoltam a szabadnapomon a tilost, és itt is a szabad szülésről beszélgetnek a nőcis műsorban. mindenhol most ezt nyomatják ezerrel, amióta lecsukták Gerébet.
ezerszer lerágott csont már, de pár dolog foglalkoztat a legutóbbi biorobotos körlevelek óta.
egyrészt a mit kéne vizsgálni egy terhes nőn, milyen az itteni rendszer, stb téma. amikor Hannával voltam terhes, havonta majd a végén kéthetente mentem a nőgyógyásznőhöz, aki minden alkalommal kikérdezett, hogy hogy vagyok, meg persze előtte megmérték a súlyom, a vérnyomásom, a pisim fehérjetartalmát, stb, de minden alkalommal felültetett a lábfogós székbe, és körbenézett odabenn. így utólag ezt eléggé feleslegesnek érzem, főleg, ha semmi panasza nincs az embernek. havonta vagy kéthetente egy hüvelyi orvosi vizsgálat eléggé eltárgyiasítja az ember alsó fertályát, már nemcsak a társ érintése társul hozzá, hanem az orvosé is, ami szerintem sok esetben felelős azért, hogy a nők terhesség alatt és szülés után ne úgy gondoljanak a szexre, mint az egész macera előtt. szóval ilyen szempontból nem rossz a holland rendszer, persze azért az már a skála másik véglete, hogy itt csak akkor teszi szét az ember a lábát, ha szül vagy ha gond van (azért az valamilyen szinten abszurd volt, hogy amikor bementem az elkezdődött vetéléssel a kórházba, a doki a beleegyezésemet kérte a hüvelyi ultrahanghoz).
aztán meg az otthonszülés maga, az azért elég gáz téma. persze, szüljön mindenki ott, ahol jó neki. szerintem is ott a legkisebb a szülés alatt fellépő komplikáció, ahol a nő biztonságban érzi magát, ez azért eléggé pszichés dolog. persze otthon is felléphet valami hirtelen gebasz, ami miatt kórházba kell rohanni, és akkor már nem lehet visszaszívni a döntést, azt már mindenki a saját lelkiismeretével rendezi el. mint Wilkóék, akik megforgattatták a farfekvéses babát az utolsó előtti héten, aztán a szülésnél a köldökzsinór a gyerek feje elé került, és a kifelé igyekvő gyerek maga zárta el annak a keringését, és mire császárral kiszedték, addigra (Anna szavaival élve) eljutott a margaréta-szintre. persze ki tudja, hogy ha nem forgatnak, hanem eleve császárra készülnek, nem lett volna valami más gebasz...
személy szerint én nem szülnék itthon. már Hannával való terhességem alatt is felmerült a kérdés a dokinő meg a hebamme részéről, de egyértelmű volt, hogy én nem vagyok annyira okés ezzel a dologgal, hogy otthon merjek szülni, bár a klinika és az újszülött intenzív öt percnyire volt tőlünk. a második terhességnél itt automatikusan felmerült az otthonszülés, merthogy itt a legnagyobb az osz aránya a világon, de az első szülésélmény után nem mondtam volna szívesen igent rá. egyrészt én (minden naiv elképzelésemmel ellentétben) csöppet sem bírtam a fájásokat, ordítottam, mint egy fába szorult féreg (mondjuk azóta mindenfelé olvasom, hogy a beindított szülések, amik ugyanilyen gyorsan zajlanak le, mindenkinek elviselhetetlenül fájnak. simán benne van az, hogy a szép lassan beinduló vajúdás alatt beáll a szervezet a fájdalom elviselésére, de ha durr-bele, benyomják az oxitocint meg a prosztaglandint, nincs meg a fokozatosság, csak a hirtelen iszonytató fájdalom). másrészt hánytam, nagyon véreztem, és a kinyomás alatt nemcsak a gyerek jött, de mivel a németeknél sem divat a beöntés, szar is. mindezeket nem kívántam sem a nappalimba, sem az ágyamba. pláne nem a lányom szeme elé. és azt sem szerettem volna, ha az ordításom és fájdalmam társult volna a kistesóhoz.
ez simán konzervatív hozzáállás, és simán lehet, hogy ha egyszer valaha terhes leszek (a vetélés után sokszor azért voltam iszonyat szomorú, mert azt éreztem legbelül, hogy ennyi volt, ez volt a két lehetőségünk, és ez volt igazából az elviselhetetlen és talán még most is feldolgozhatatlan), naszóval, ha leszek még valaha terhes, és az itt lesz, lehet, hogy itthon fogok szülni, mert itt csak úgy enged be a bába a kórházba (vele kell bemenni, ha ő azt mondja, hogy még nem, akkor nem), ha már x centire kitágult a méhszáj, ergo a vajúdás nagy része biztos, hogy otthon zajlik. az egyik itteni bába szerint, ha Hanna az első fájások megjelenése után négy-öt órával kinn is volt, a második gyerek hipp-hopp kinn lesz, szóval a bábától függ, hogy a kinyomásra beérek-e majd a kórházba.
mindegy, mindez csak hipotetikus álmodozás a milennehákról.
ami viszont piszkosul zavar, az a mentalitás, ami magyar agyak legtöbbjében van. az a hihetetlen elzárkózás a másképp is lehetne dolgoktól, iszonyat kevés ember nyitott annyira, hogy meglássa ezekben a pozitív dolgokat, mindig csak a "és mi van, ha elkezd vérezni az anya" vagy " és mi van, ha tüdőgyulladás van az újszülöttnek, vagy beakad a szülőcsatornába, vagy a nyaka köré csavarodott a köldökzsinór" típusú kérdések jönnek. hogy mi van akkor? akkor kell segítség. kórházi. és ha nem jön össze, vegyük hozzá, ez benne volt a pakliban.
merthogy nem vagyunk mindenhatók. még a kórházak sem garantálják azt, hogy minden rendben lesz.
de persze mit is akarunk egy olyan országban, ahol lassan a nőknek még abba sem lesz beleszólása, hogy vissza szeretnének-e menni dolgozni mielőtt a gyerek oviba menne, vagy hogy a terhességüket meg szeretnék-e szakítani. ezekhez képest a hol akarok szülni tényleg csak apró részletkérdés.
ez utóbbihoz egy adalék:
ezerszer lerágott csont már, de pár dolog foglalkoztat a legutóbbi biorobotos körlevelek óta.
egyrészt a mit kéne vizsgálni egy terhes nőn, milyen az itteni rendszer, stb téma. amikor Hannával voltam terhes, havonta majd a végén kéthetente mentem a nőgyógyásznőhöz, aki minden alkalommal kikérdezett, hogy hogy vagyok, meg persze előtte megmérték a súlyom, a vérnyomásom, a pisim fehérjetartalmát, stb, de minden alkalommal felültetett a lábfogós székbe, és körbenézett odabenn. így utólag ezt eléggé feleslegesnek érzem, főleg, ha semmi panasza nincs az embernek. havonta vagy kéthetente egy hüvelyi orvosi vizsgálat eléggé eltárgyiasítja az ember alsó fertályát, már nemcsak a társ érintése társul hozzá, hanem az orvosé is, ami szerintem sok esetben felelős azért, hogy a nők terhesség alatt és szülés után ne úgy gondoljanak a szexre, mint az egész macera előtt. szóval ilyen szempontból nem rossz a holland rendszer, persze azért az már a skála másik véglete, hogy itt csak akkor teszi szét az ember a lábát, ha szül vagy ha gond van (azért az valamilyen szinten abszurd volt, hogy amikor bementem az elkezdődött vetéléssel a kórházba, a doki a beleegyezésemet kérte a hüvelyi ultrahanghoz).
aztán meg az otthonszülés maga, az azért elég gáz téma. persze, szüljön mindenki ott, ahol jó neki. szerintem is ott a legkisebb a szülés alatt fellépő komplikáció, ahol a nő biztonságban érzi magát, ez azért eléggé pszichés dolog. persze otthon is felléphet valami hirtelen gebasz, ami miatt kórházba kell rohanni, és akkor már nem lehet visszaszívni a döntést, azt már mindenki a saját lelkiismeretével rendezi el. mint Wilkóék, akik megforgattatták a farfekvéses babát az utolsó előtti héten, aztán a szülésnél a köldökzsinór a gyerek feje elé került, és a kifelé igyekvő gyerek maga zárta el annak a keringését, és mire császárral kiszedték, addigra (Anna szavaival élve) eljutott a margaréta-szintre. persze ki tudja, hogy ha nem forgatnak, hanem eleve császárra készülnek, nem lett volna valami más gebasz...
személy szerint én nem szülnék itthon. már Hannával való terhességem alatt is felmerült a kérdés a dokinő meg a hebamme részéről, de egyértelmű volt, hogy én nem vagyok annyira okés ezzel a dologgal, hogy otthon merjek szülni, bár a klinika és az újszülött intenzív öt percnyire volt tőlünk. a második terhességnél itt automatikusan felmerült az otthonszülés, merthogy itt a legnagyobb az osz aránya a világon, de az első szülésélmény után nem mondtam volna szívesen igent rá. egyrészt én (minden naiv elképzelésemmel ellentétben) csöppet sem bírtam a fájásokat, ordítottam, mint egy fába szorult féreg (mondjuk azóta mindenfelé olvasom, hogy a beindított szülések, amik ugyanilyen gyorsan zajlanak le, mindenkinek elviselhetetlenül fájnak. simán benne van az, hogy a szép lassan beinduló vajúdás alatt beáll a szervezet a fájdalom elviselésére, de ha durr-bele, benyomják az oxitocint meg a prosztaglandint, nincs meg a fokozatosság, csak a hirtelen iszonytató fájdalom). másrészt hánytam, nagyon véreztem, és a kinyomás alatt nemcsak a gyerek jött, de mivel a németeknél sem divat a beöntés, szar is. mindezeket nem kívántam sem a nappalimba, sem az ágyamba. pláne nem a lányom szeme elé. és azt sem szerettem volna, ha az ordításom és fájdalmam társult volna a kistesóhoz.
ez simán konzervatív hozzáállás, és simán lehet, hogy ha egyszer valaha terhes leszek (a vetélés után sokszor azért voltam iszonyat szomorú, mert azt éreztem legbelül, hogy ennyi volt, ez volt a két lehetőségünk, és ez volt igazából az elviselhetetlen és talán még most is feldolgozhatatlan), naszóval, ha leszek még valaha terhes, és az itt lesz, lehet, hogy itthon fogok szülni, mert itt csak úgy enged be a bába a kórházba (vele kell bemenni, ha ő azt mondja, hogy még nem, akkor nem), ha már x centire kitágult a méhszáj, ergo a vajúdás nagy része biztos, hogy otthon zajlik. az egyik itteni bába szerint, ha Hanna az első fájások megjelenése után négy-öt órával kinn is volt, a második gyerek hipp-hopp kinn lesz, szóval a bábától függ, hogy a kinyomásra beérek-e majd a kórházba.
mindegy, mindez csak hipotetikus álmodozás a milennehákról.
ami viszont piszkosul zavar, az a mentalitás, ami magyar agyak legtöbbjében van. az a hihetetlen elzárkózás a másképp is lehetne dolgoktól, iszonyat kevés ember nyitott annyira, hogy meglássa ezekben a pozitív dolgokat, mindig csak a "és mi van, ha elkezd vérezni az anya" vagy " és mi van, ha tüdőgyulladás van az újszülöttnek, vagy beakad a szülőcsatornába, vagy a nyaka köré csavarodott a köldökzsinór" típusú kérdések jönnek. hogy mi van akkor? akkor kell segítség. kórházi. és ha nem jön össze, vegyük hozzá, ez benne volt a pakliban.
merthogy nem vagyunk mindenhatók. még a kórházak sem garantálják azt, hogy minden rendben lesz.
de persze mit is akarunk egy olyan országban, ahol lassan a nőknek még abba sem lesz beleszólása, hogy vissza szeretnének-e menni dolgozni mielőtt a gyerek oviba menne, vagy hogy a terhességüket meg szeretnék-e szakítani. ezekhez képest a hol akarok szülni tényleg csak apró részletkérdés.
ez utóbbihoz egy adalék:
"Ezt nem bírom megállni: Ertsey Kati frakciótagunk ma reggel napirend előtti felszólalást intézett a kormányhoz az EU Bizottság nemrég elfogadott férfi-női esélyegyenlőségi terve kapcsán, vagyis hogy jó lenne, ha a magyar kormány is tervezne valami hasonlót (pl. bölcsődei férőhelyek létesítése, családi napközik támogatása, és a nők rugalmas munkavégzési lehetőségeinek bővítése, stb)
Soltész Miklós KDNP-s államtitkár elutasító válasza után odament Katihoz, és privátban ezt mondta:- én igazán nagyon szeretlek, de ezt az SZDSZ-es szöveget ne nyomjátok már, te egy rendes, templomjáró asszony vagy, miért nem látod be, hogy ebben az országban mások a nők igényei?
No comment"
vasárnap, október 17, 2010
érthetetlen
ezt a levelet küldte valaki nekem a saját emailcímemről (ugyanarról a címről jött, ahova megérkezett):
Dear Applicant Nathan.
My name Maria Friedman,
I am happy to let you know that there are few administrative assistants vacancies offered by our company.
Please review this email closely and check whether you are the right candidate for this job.
We are a reputable food manufacturer that was established in Europe,
possesses divisions in Costa Rica and Canada and sells their product all over the world.
Demands:
- Complete or incomplete higher education
- Basic acquaintance with MS Office applications such as Microsoft Word and Excel
- Means for remote work via Internet.
- Ability to meet deadlines and work under pressure
- Over 25 years of age
- Bank account
Main responsibilities:
- Processing payment transactions performed by our customers
- Delivering a thorough record of settlements made
- Generation of financial reviews
- Managing your own client base
Remuneration:
- Base pay of $2100 (after a month of probation period)
-5% bonus for every completed transaction
- All expenses connected with transactions and Western Union are covered by the company.
NOTE: This job position can be applied solely by the US residents.
If you are willing to get more information about this position, feel free to email me at applicant@usa-kbs.com
Hope to talk with you soon.
Dear Applicant Nathan.
My name Maria Friedman,
I am happy to let you know that there are few administrative assistants vacancies offered by our company.
Please review this email closely and check whether you are the right candidate for this job.
We are a reputable food manufacturer that was established in Europe,
possesses divisions in Costa Rica and Canada and sells their product all over the world.
Demands:
- Complete or incomplete higher education
- Basic acquaintance with MS Office applications such as Microsoft Word and Excel
- Means for remote work via Internet.
- Ability to meet deadlines and work under pressure
- Over 25 years of age
- Bank account
Main responsibilities:
- Processing payment transactions performed by our customers
- Delivering a thorough record of settlements made
- Generation of financial reviews
- Managing your own client base
Remuneration:
- Base pay of $2100 (after a month of probation period)
-5% bonus for every completed transaction
- All expenses connected with transactions and Western Union are covered by the company.
NOTE: This job position can be applied solely by the US residents.
If you are willing to get more information about this position, feel free to email me at applicant@usa-kbs.com
Hope to talk with you soon.
fog
sosó már régóta szivatott azzal, hogy szerezzek neki egy fogorvost, jelentsem be és kérjek neki egy időpontot. egy ideig lázadtam, hogy nem vagyok a titkárnője, de aztán észrevettem, hogy kétsaroknyira, a nagyúton van egy fogorvosi rendelő. bejelentettem mindkettőnket, kértem neki időpontot kontrollra. aztán nálam besűrűsödtek a szerdák és péntekek, úgyhogy amíg az utolsó növésben levő bölcsességfogam el nem kezdett újra szekálni, hagytam őket a csudába. akkor viszont nem kaptam időpontot, csak egy három héttel későbbre, múlt szerdára. egy hatalmas pocakos kismama végignézte a fogaimat, csinált belülről fotókat, és azt mondta, két fogamat tömni kell, két bölcsességfogamra meg emeletet kell rakni, mert túl lenn vannak, nőni már nem fognak, viszont így esélyes, hogy kilukadnak azok is. szóval két hét múlva megyek tömésre, aztán két nappal később meg a száj-higiénikushoz, akihez a már több éve szinten tartott ínysorvadásom miatt küldött el, biztos ami biztos alapon, hátha tud valami újat mondani.
limit
1500 szó az úgy nagyjából 3 rendesen teleírt A4-es oldal. ennyi a maximum, amit lehet írni az előző és a leendő projectről, külön-külön, mondjuk referenciák nélkül.
a legutóbbi project összefoglalása kész, gondoltam, kezdem azzal, ezt már ismerem, ez jó lesz bemelegítésnek. masszív műfaj ez, többnapos meló ennyibe összetömöríteni a bevezetést, a leírást, az eredményeket. ábrák és táblázatok nélkül, természetesen. ja, és egy mellékelt használati útmutató szerint a bírálók jobban örülnek, ha egy csak egy oldal, nem három.
erre most momentán nagyon büszke vagyok, szerintem pöpec lett, de ezer éve nem írtam ilyeneket, szóval elküldtem ferinek javításra, és most várom a kritikus megjegyzéseket. de addig is nekiállok a leendő project leírásának is, ahhoz olvasni kell még, azt mind jól emészteni, aztán megszülni a max 1500 szavas szöveget, a max 200 szavas összefoglalást meg a max 200 szavas magyarázatot, hogy miért is releváns ez a kutatás. a héten jó lenne elküldeni ezt is Marcelnek, hogy aztán legyen idő javítgatni a szöveget, meg ránézni a másik pályázatra, aminek decemberben van a leadási határideje.
a legutóbbi project összefoglalása kész, gondoltam, kezdem azzal, ezt már ismerem, ez jó lesz bemelegítésnek. masszív műfaj ez, többnapos meló ennyibe összetömöríteni a bevezetést, a leírást, az eredményeket. ábrák és táblázatok nélkül, természetesen. ja, és egy mellékelt használati útmutató szerint a bírálók jobban örülnek, ha egy csak egy oldal, nem három.
erre most momentán nagyon büszke vagyok, szerintem pöpec lett, de ezer éve nem írtam ilyeneket, szóval elküldtem ferinek javításra, és most várom a kritikus megjegyzéseket. de addig is nekiállok a leendő project leírásának is, ahhoz olvasni kell még, azt mind jól emészteni, aztán megszülni a max 1500 szavas szöveget, a max 200 szavas összefoglalást meg a max 200 szavas magyarázatot, hogy miért is releváns ez a kutatás. a héten jó lenne elküldeni ezt is Marcelnek, hogy aztán legyen idő javítgatni a szöveget, meg ránézni a másik pályázatra, aminek decemberben van a leadási határideje.
szombat, október 16, 2010
A nap szava: scharrel
scharrelkip - szabadon tartott csirke
scharrelen - kapirgál, csencsel, hetyeg
scharrelaar - kujon
scharrelen - kapirgál, csencsel, hetyeg
scharrelaar - kujon