hétfő, december 16, 2013

Liza nap mint újabb szavakat tanul, hihetetlenül fejlődik a szókincse. Most hétvégen többek között megtanulta a gipsz szót is. A röntgent nem ejti szépen, de sebaj.
A péntek estét ugyanis az orvosi ügyeleten, majd a balesetin töltöttük, miután Liza hátradőlt a székemmel együtt, és fájlalta a bal kezét. Szerencsére nem tört el semmije, agyrázkódása sem volt, de hogy gyorsabban gyógyuljon a fájós keze, inkább begipszelték pár napra - így biztosan nem mozgatja. 
Hát nem is mozgatja, az biztos, ezt a dögnehéz egészkaros gipszet csak a másik kezével tudja megemelni. Nappal kendőben lóg a nyakán, de este anélkül alszik. Szerencsére jól aludt minden éjjel, nem is fájt a karja, de azért ez a gipsz ez egy piszok nagy macera. 
A doki hétfőt mondott gipszlestedésre, a gipszes srác keddet, az asszisztens meg szerdára adott időpontot. Végül ma délutánra áttettem, ma este Sosó lelép Párizsba egy marketinges továbbképzésre, két gyerekkel egyedül egyszerűbb gipsz nélkül. Ráadásul talán holnap így lenne egy nyugis napom, ha Lizi tud menni bölcsibe.
Hanni szerda este óta van itthon, egy egész napig lázas volt, de utána még két napig 3 órákat aludt délután, és pizsamában lófrált egész nap - szegénykém nagyon fáradt lehetett. Ma már karácsonyi asztaldíszt gyártanak a suliban.
Na de egy alig beteg majdnem hatéves, akit szórakoztatni kell, meg egy gipszeltkezű törpike simán is fárasztó, nem hogy karácsonyi ajándékvásárlás közepén, egy vasárnap éjfélkor leadandó kommunikációs tanács mellett.

hétfő, november 18, 2013

Radnóti - Majális

A Radnóti-kötet égetés és szobordöngetés kapcsán eszembe jutott a Majális.

Majális
.
A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyett a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdre hull, lemezt cserél,

a háta barna, lába még fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,

az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,

hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.



Nem tudom, nem tudom, nem hiszem.Sajnos szerintem reménytelen.
Szóval ezen rágódom, és közben zakatol a fejemben ez a dal. Igen, dal, merthogy ezt énekeltük annó sokszor.  Merthogy én még akkor jártam a Madáchba, amikor a gólyatáborban a Gabó meg az Akácz voltak az istencsászár menő csávók, akik gitárral a kezükben énekeltek az esti tábortűznél vagy a kulcsosházban. Például megzenésített verseket. Egyik kedvencem a Harmatocska, meg ez a Radnóti vers, ami után mindig az Elkártyáztam a gyönge szívem jött, most is beleborzongok, ha hallom. Nagy nehezen rátaláltam arra a verzióra, ami a fejemben zakatol.

péntek, október 25, 2013

Orwelli

Nagyon durván jókat ír a Konok Péter, de ez külön beszarás jó.

Békemenet 2038

Prommpromm, proromm, élnedhalnod, promm… Üd-vö-zöl-jük-a Köz-gép-zéer-té dol-go-zó-it!!!!

- Jenő! Gyere már! Vedd fel a Pistikét a nyakadba! Mi jövünk!

- Ne izélj már, Matild! Itt mindenki közgépes… az egész országban mindenki közgépes, közmunkás vagy trafikos… a trafikosok már elvonultak a Dísztribün előtt, a közmunkások pedig a Keleti Nyitás keretében Kínában uránt bányásznak…

- De Jenő, nézd, ott a főnököd is! A Lopinger tömbfelügyelő nertárs a Hivatalból!

- Alázatos szolgája, Lopinger nertárs! Milyen ruganyos, harcias léptekkel tetszik menetelni!

- Á, jó napot… öö...ö… kedves Béla. Ép nemzettestben ép magyarlélek! Én a Norbi nertárs-féle „Napra-HarcraKész” nemzetegészségi zérókalóriás koszton élek… azért vagyok ilyen fitt. Pedig ez, nem fogja elhinni, a 25. Békemenetem!

- Jaj, tudom én, hogy a Lopinger nertársnak régi párttagnak tetszik lenni… még a Dicsőséges Fülkeforradalom előtti időkből…

- Nana… öö...ö… Ödön, nana! Azért ne öregítsen! Akkoriban én még csak afféle ifjúpolgár voltam a Harcunk mezején… Fidelitas, Jobbik, HÖOK… voltak, tudja, grádicsok. Először kifutófiú voltam egy Nemzeti Dohányboltban... aztán tűzifát hordtam a bajai választáson... azok voltak a daliás idők... az első megvert újságírók... az első megdobált erkölcstelen tanárok... ha még egyszer fiatal lehetnék... 

- Ugyan, a Lopinger nertárs lélekben fiatalabb, mint bármelyikünk... apropó, engedje meg, hogy bemutassam alaptörvényes hitvestársamat! Ergya Jenőn.. izé… bélaödönné nertársnő – Lopinger Ármin nertárs… ez pedig a mi szemünk fénye, a kis emberi erőforrás, Pistike!

- Á! A jövő nemzedéke, ugye? Milyen szép név! Pista… neki már igazán jó lesz! Kérsz lufit, kis nertárs?

- Uáááá!!!! Nem narancssárgát!!!! Pirosat akarok!!!! Vagy kéket!!!!! Uááá!!!! Félek a bácsitól!!!!

- Pistike!!!!??? Elnézést, Lopinger nertárs, nem is tudom,  mi ütött ebbe a gyerekbe… hová legyek... jaj...

- Ugyan már, semmiség, kedves… á, igen: kedves Jenő. Már pontosan emlékszem. Ne izgassa fel magát. Ilyenek a gyerekek: ami a szívükön... meg amit otthon hallanak, ugye... Holnap azért reggel nézzen be majd az irodámba… kisztihand, kedves Jenőné, nagyon örültem… szervusz, Pistike, aztán nagyra nőjél!

Tromotrommparamm-pamm!!! Zúgazanégy… porlikmintaszikla-a-a-a-a… Üd-vö-zöl-jük-az Esz Fer-renc Pán-cél-los TEK-hadosz-tály harco-sait!!!! Bé-ke! Bé-ke! Fegyverbe a békéért!!!!

- Jenőkém. Most mi lesz velünk?

- Nem tudom, Matild. A tűzifajegyek a Hajrá magyarok! borítójában vannak, és Az Alaptörvény Jubileumi 1956. Kiegészítésében eldugtam háromhavi rezsicsökkentő bónuszt, azt a CBA-ban beválthatod melaszra. Az ünneplő Narancsvörös Október öltönyömet add oda a Krehácsnak a földszintről, az ad érte három karton Lukasenka Light cigarettát, kevesebbért ne add, és ne hagyd, hogy tapogasson az a disznó... a cigit eladod a Keleti Fény Pályaudvar alatt, az egykori metrómegállóban, ahol most a Nemzeti Burgonyaverem működik… csak euróért add, ne fülkeforintért… az euróval elmész a Lopinger nertárs unokaöccséhez… itt a címe… ő húsz százalék jutalékért a pártkönyvével vásárol nektek a Nemzeti Mindenboltban szójaparizert, ezt-azt… boldogulni fogtok. Erősnek kell most lenned!

- És te, Jenő? Veled mi lesz?

- Azt mondják, nem is olyan rossz hely az a Kína. Talán tudok küldeni nektek valahogy egy kis fusi uránt télire… hogy melegedjetek… de most elég… nézd, ott, a tribünön… ott van Ő! Tartsd gyorsan a magasba Pistikét!!!!! Lengesd a zászlót!!!!! Vik-tor!!!! Vik-tor!!!! Ó, istenem, te is látod??!!!! Errefelé nézett...!!!!

szerda, október 23, 2013

szabad vagyok, mint a madár

persze tanulnom kell(ene), és ehelyett a neten nyomulok zwarte piet ügyben, de egyedül vagyok, Sosó elvitte a két csajszit Pestre.
kivittem őket a reptérre, Hanni pityergett, Lizi lelkesen integetett és mondta, hogy szia, de nem hatódott meg, én meg itthon bőgtem el magam, mikor elpakoltam a reggeli maradékát meg az összevissza kiscipőket, ruhákat.
aztán összeszedtem magam és tanultam eleget, vagyis még nem eleget, de sokat. meg bementem a városba, ebédeltem egy kakukkfüves sütőtöklevest (akkor olvastam az újságban a zwarte pietekről), vettem gyümölcsöt meg sajtot a piacon (sajna a pink lady kicsit minta meg lenne fagyva, de hogy hol meg mikor fagyott meg, nem értem. sebaj, a török datolyája finom, majd azt rágcsálom.)
holnap reggel vizsga, aztán megyek az ikeába ebédelni meg evőeszközt venni, aztán este woody allan filmet terveztem be, aztán péntektől hétfőig tanulás, kedden vizsga. közben vasárnap lesz anyagvásár a piacon, azt hiszem azt nem hagyom ki.
de fura, hogy nem kell menni a kölkökért.
és de fura, hogy nincs kire fogni, hogy nem tanulok.
gép becsuk, könyv jegyzetel.
igenis.

Zwarte Piet



12. perctől Gerda azt meséli el ebben a részben, miért is nem vicces neki a Mikulás-időszak, és hogy miért is van most ez az egész Zwarte Piet mizéria.

Ja, és a reakciókat tessék megnézni ezen az oldalon. Méghogy nincs rasszizmus Hollandiában. A beszélgetés alatt a srác, akit két éve lecsuktak azért, lefotózták őket a Zwarte Piet is racism pólóban, tök értelmesen és tök higgadtan, nyugodtan mesélte el azt, hogy miért csinálja ezt az egészet, erre a kommentekben lenégerezik, és hazaküldik.Gratulálok.

kedd, október 22, 2013

Első visszajelzés: pozitív

Elküldtem az exoskeletonos cikket a srácoknak, akiket meginterjúvoltam. 

Hi Eva,

Thanks for the article, I enjoyed it.

Best regards, 

Wietse

hétfő, október 21, 2013

ellenállás

naszóval, kezdem az elején, mert így kerek a sztori.
Szóval van ez a Kommunikációs tudomány kurzus, aminek a keretén belül el kell olvasnunk és be kell vágnunk egy könyvet, a humán kommunikációs elméletekről szól, mindezt otthon, házi feladatként, miközben Jeroon, egy fiatal, eredetileg nyelvész, de most éppen egy jól menő kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozó srác betanít minket a gyakorlati munkába. Ő általában útépítési projektek kommunikációs tanácsadója, és egy most aktuális, tervezési fázisban lévő projektet adott nekük kidolgozni. A kurzus során az N345-ös út, ami a legnagyobb autópálya-csatlakozás nélküli holland várost, Zutphent köti össze Apelndoornnal,kerülőútjának a sztoriját kellett kibogozni.
Az első feladat az volt, hogy járjunk utána, hol van ebben a szituban a bibi. Bújtuk a netet, és azt találtuk, hogy a kerülőút Zutphen melletti kis falucskát, de Hovent kerülné ki, hogy tehermentesítse, meg hogy gyosrabban lehessen az úton haladni.Csakhogy a két alternatív útvonal közül pont azt, ami nagyon de nagyon közel menne a kis falu déli részén lakókhoz, na azt fogadta el a megyei közgyűlés. A déli részen lakók amúgy eléggé szopóágon vannak már egy jóideje. Az a rész egy újépítésű negyed, amiben hiperszuper télen-fűt-nyáron-hűt fűtést vezettek be, mindegyik házba, de sajna ez a hiperszuper rendszer télen nem fűt eléggé. Már tíz éve. Valami turbina miatt. A lakóknak tele van a tökük a szomszéd város vezetésével, merthogy oda tartoznak közterületileg, és ez az útépítés, ami pont a zöldterületnek és legelős kilátásos ökoházuknak igencsak betenne. Tényleg nagyon közel menne hozzájuk, kurva nagy lenne a hang- meg légszennyezés, de a másik alternatíva ellen szólt, hogy az régészeti és vízügyi szempontok miatt kevésbé előnyös.
Na hát adott a szitu, hogy már megvan a döntés, a helyi lakosok utálják a döntés eredményét, mert már eleve tele volt a tökük, viszont az útépítés a tervezés fázisba lépett, vagyis nincs vitának helye, és a megrendelő kommunikációs projektet rendel, amiben ezt a kommunikációs problémát valahogy kezelni kell.
Kommunikációs célokat kellett megfogalmaznunk, stratégiát gyártani, célcsoportra specifikusan kitalálni, hogy milyen kommunikációs eszközökkel mit szeretnénk elérni, és ezt milyen elméleti háttérrel támasztanánk alá.
Piszoknagy meló volt ez, ma délben kellett leadni a végleges tervet, budzsével meg időbeosztással, mindennel.
És akkor jött ez a levél, hogy:

Hello everybody,

 Exciting news about the N345. People from De Hoven started a website to oppose the choice for noordtrace; they ask people not to cooperate in the design phase.

Please expect a question about this during your oral exam. What does this new development mean for your plans? Can you stick with your strategy or does it require major changes?
 By the way, last week the city council of Zutphen also stressed their positive attitude towards south alternative. 

Szzóval most az van, hogy a falucska déli részén lakók tiltakoznak a döntés ellen, és a szomszéd város, ahova közigazgatásilag tartoznak, támogatja őket ebben a döntésükben.
Ez aztán a kommunikációs patthelyzet, magyarán szívás. Ebből aztán semmi gyerekeknek szervezett Tervezzünk tárgyakat délután sem segít, de talán egy deliberalizáló gyűlés sem, mert testületileg nem jönnek rá el.
Csütörtökön vizsga, addig ki kéne találni, ilyenkor mi a teendő.



kezdődik a vizsgaidőszak

  • ma délben volt egy leadásom, a kommunikációs tudomány kurzusra kellett írnunk hárman együtt egy 15 plusz oldalas kommunikációs tervet egy kerülőút építésnél fellépő kommunikációs probléma megoldására. Pénteken meg szombaton dolgoztam rajta, kész van, Joreen kinyomtatta, leadta. Huhh.
  • holnap reggel kilenckor van a leadási határideje a tudományos újságírás kurzusra az exoskeletonos feature article-nek, a hozzátartozó logbook-nak, és egy opinion article-nek, amit két, darabonként harminc oldalas, kutatókról és újságírókról, valamint a biotechnológia és a nanotechnológia média-lefedettségéről szóló cikk alapján kellett megírni. Mindegyik megvan, hétvégén hatszor átírtam őket, pasim a cégnél ma nyomtatja őket, holnap reggel leadom. Huhh.
  • holnap délután ötkor van a leadási határideje a tudományos kommunikáció kurzusra írandó portfóliónak, amibe a kiselőadásunk, annak előkészületei, véleményezése, a csoportra gyakorolt hatásán kívül a huszonhat elolvasott cikk összefoglalójának kell benne lennie, a cikkek alapján feltett kérdéseknek és annak, hogy milyen hatással volt rám a kurzus. Ezek megvolnának, éppen a negyvenharmadik oldalt taposom, de még hátravan az az opinion article, amihez az etika témakört választottam, azon belül is az őssejtek és humán embrió eredetű sejtvonalak etikája témát. Vagyis konkrétan azt, hogy miért etikusabb egy állati sejtvonallal dolgozni, mint egy emberivel.  Igazából még nem kristálytiszta, hogy mik is az érveim pro és kontra. Az egyik múltheti cikkben volt egy jó duma Dawkinsról, hogy igazából ő csak elmérgesíti a helyzetet azzal, hogy sok vitát isten vs kutatók szintre viszi, jó lenne berakni, de mindjárt hat óra, és menni kell a csajokért.
  • csütörtökön szóbeli a kommunikációs tudományból.
  • kedden írásbeli vizsga a tudományos kommunikációból.
CSOKIT AKAROK, MOST!

szombat, október 19, 2013

hétfő, október 07, 2013

Ez a csaj sosem volt egy észkombájn, de  ez a mostani levele eddig a csúcs. 

Írtam annak a csajnak, aki intézi a dolgokat, de ő most szabon van, ezért Janine a megbízott bölcsis helyettes. Ezt írtam: 


Beste Janine,

 Afgelopen week heb ik gehoord van de juffen, dat Liza staat niet meer op de Diensdags lijst voor warme maaltijden. Ik heb vanmorgen de lijst die op de gang staat gechecked, en inderdaad Hanna en Liza staat maar alleen op Maandags op de lijst. Ik heb de meiden aangemeld voor Maandag en Diensdag en niet gevraagd voor een varandering, dus ik versta het niet. Mischien iets misgegaan in jullie systeem?

Zet beide meisjes als je blieft terug voor Maandag en Diesdag.

Dank je wel!

Met vriendelijke groeten,

Eva


Erre ezt válaszolta. Súgok, a megszólítást figyeld. 


Beste Liza,

 Dank voor je mailtje! Ik weet ook niet waar het mis is gegaan. Rianne vult de standaard lijst aan en van haar heb ik deze lijst ontvangen en opgehangen.

Ik zal de lijst bij deze wijzigen.

Vriendelijke groet,

Janine B

vasárnap, október 06, 2013

túra



Ma sikerült egy röpke 5 km-es, másfél órásra tippelt túrát 5, azaz öt óra alatt abszolválnunk. Ebben mondjuk benne volt egy ebédszünet, jó pár fára mászás, fán mászás, gombanézés, gombakeresés, makk-keresés, elveszett makk után kesergés, kitört gombatönk megszerelése, egy piszokmagas kilátótorony  megmászása (ami a harmadik nekifutásra sikerült Hannának, addig nem mert felmenni), ugragubrálva mások után szaladás, majd anya szólítása után vihogva még gyorsabb szaladás (ezt Liza művelte nagy huncutul), Borossék várása, megtalálása, kutyák simogatása, elesés, sírás (ha nem az elesett gyerek tette ezt meg, akkor egy másik biztosan) és még egy csomó minden más.
Sosó közben elment futni, úgyhogy mire mindannyian a toronyhoz értünk, ami amúgy a túra második állomása volt a tízből, addigra ő lefutott ötven percet és vagy kilenc kilométert.Csöppet más dimenzió kisgyerekekkel kirándulni.



vasárnap, szeptember 29, 2013

Food desgin


A péntek délelőtti exoszkeleton interjú miatt sajna lekéstem a rotterdami Discovery Festival délutáni minikonferenciájának első előadását, ami a Food Designról szólt, és Martin Hablesreiter, a fenti Honey & Bunny duó férfitagja, egy food designra specializálódott extravagáns művészattitűdös bécsi építész tartott. A többi három előadás érdekes volt, de inkább földhözragadt, táplálkozástudomány volt a téma.
Az előadások után körbevezettek minket a Biodesign és a Future of Food kiállításokon, ami igazán izgis volt. Valami fura módon azt hiszik az emberek, hogy a jövőben mindenki 3d printerrel fog főzni, az egyik csaj például hernyólárvákból készített lisztet, és azt nyomta a printerbe, persze mindenféle fűszerrel, és abból nyomtatott sütiket. A Biodesign kiállításon meg William Myers, maga a BioDesign című könyv írója, a kiállítás fő kitalálója vezetett minket körbe, az is hihetetlen jó volt.
Utána Joreennal befizettünk a Future Food House-ban szervezett vacsorára, amit úgy hirdettek meg, hogy vigyázzunk, mert ahol tudnak, átvernek.
Hát, azt kell mondanom, hogy megadurva élmény volt, és nagyon nagy kár lett volna kihagyni. Először is egy park közepén levő üvegház volt a Future Food House, amiben szintén volt kiállítás is, például Fake Meat, meg Meat ice, furábbnál furább dolgok. Aztán meg mellém ült le Martin, Honey vagy Bunny személyesen. Irtó vicces egy figura, és mivel bécsi, egy rakás magyar élménye volt, szóval a sok hollanddal körbevéve néha összekacsintva röhögtünk össze, miközben azt ecseteltük a helyieknek, hogy mennyire jó dolog a csirkenyak, a zúza vagy akár a kakashere. A kaja meg fantasztikusan érdekes volt, sokat kellett kóstolgatni és találgatni, hogy mi micsoda valójában. A céklakrémmel rétegzett sárgarépa például paszternákkrémes paszternák volt, csak trükkösen beszínezve. A leves karalábéból és krumpliból volt, pedig én karfiolra esküdtem, de ott azzal trükköztek, hogy műanyag Pasteur-pipettában hoztak ötféle aromát, amit a levesbe kellett csepegtetni, és megmondani, hogy mik azok. Volt kávé, levendula, narancs, kakukkfű, és egy, amit elfelejtettem. Aztán volt sült disznó, hozzá krumplipüré, meg karfiolmousse, de hogy mégse legyen annyira egyszerű a dolog, zöldségzselé kockákat kaptunk hozzá, amit találgatni lehetett, hogy miből van, meg gombalevesből készült habot. A desszert előtt kaptunk egy kistányérban barna port meg egy pici szívószálat, na ez aztán felemás érzés volt, másnap egész nap kakaós taknyot fújtam. A desszert pedig nagyon mókás volt ám, az asztaltársaink nagy része sikoltozott a meglepetéstől, és nem hitte el hogy ilyen létezik - robbanós cukrot szórtak a jégkrémre. Csudajó vízitúrás élmény volt :)
Mindezeken felül megismerkedtem egy elvakult ketogénes jézusfejű csávóval, aki azt mesélte, hogy zsírt eszik hússal, szénhidrátot egy falatot sem, már két éve, miközben nyomta be arcba a krumplipürét.
Aztán egy jó órás késéssel megérkeztünk a Discovery Festivalra, ami egy csöppet nem volt annyira nagy szám, mint akármelyik az előtte levő programok közül, és mivel bevállaltuk, hogy kérdőívezünk, nem is élveztük a nem annyira nagy szám programokat sem. De az a vacsi, az csodajó volt!

szerda, szeptember 18, 2013

news article

A tudományos újságírás kurzuson a pénteki beadandó feladat két tudományos cikk megírása egy sajtóközlemény alapján. Az egyiket a Guardian, a másikat meg a National Geographic Kids stílusában kell megírni. Izgis, meg jó kis kihívás, a másodikkal már megvagyok, az tűnt egy csöppet egyszerűbbnek, aztán most, hogy már a saját szavaimmal átírtam a sztorit, talán menni fog átrakni szofisztikált angolra. Mert hogy nem lehet a sajtóközleményt egy az egybe átvenni, át kell írni.
De most előbb irány Hanna sulija, szülői  lesz - jaj, azt nem is mondtam, hogy hétfőn osztálykirándulás lesz Olmenhorstba, az almáskertbe, és én felajánlkoztam sofőrnek. Remélem jó lesz!

Ezer éve

nem írtam már ide...
Lizi ma 2 éves. Párszavas mondatokat mond, most új szavakat tanul, mint fa, gomba, póni. Imádja a bölcsit, és simán elbúcsúzik tőlünk. Veresen megszerette a vizet, vagyis be meri rakni a fejét, és élvezi a pancsizást, szóval járunk újra babaúszásra. Meg elkezdtük a babazenét, azt is élvezi, nagyon lelkesen vesz részt mindenben.
Hanni másodikos, imád úszni, lassan átkerül a 3. medencébe, és amúgy pocakot eresztett, úgyhogy nehéz rá gatyát találni.

Sosó lelkesen fizet a telefonnal, Leiden a holland próbaváros, ahol az nfc-s fizetést pár hónapig tesztelik - az ő projektje volt, nagyon büszke.


Nekem elkezdődött az egyetem, tök jó, irtó pörgős, és hihetetlen sokat kell készülni az órákra. Ezer cikket, könyvfejezetet kell elolvasni, aztán van még egy csomó beadandó munka, szóval nem vagyok éppen időmilliomos. 
Hát röviden ezek vannak, kedves naplóm.

kedd, augusztus 20, 2013

a nyár

eddig nagyon mozgalmas volt.
Itt voltak Krisztiék meg Juláék, bár akkor még Hanninak suli volt. Aztán három hetet voltunk Magyarországon, ebből három napot a Balcsin anyósomékkal a Jula által ajánlott MTA-üdülőben, ami szuper volt. Saját vízparttal, aminek szuper árnyékos és gyerekbarát része is volt, ingyen székekkel és nyugágyakkal, sőt mindenféle extrával (homokozójáték, kismotor, gumicsónak). Hanni összehaverkodott egy vele egyidős kislánnyal, Bettivel, akinek volt még egy nagy rakás felfújható cucca, és ők ketten (meg általában a két apuka) a vízben töltött;k a napot :)  Mivel Lizinek nem jött annyira be a csúszdás stég, amiről a hasig érő vízbe kellett bemenni, ő inkább a parton tanyázott.
Aztán voltunk a Tisza-tavon, a poroszlói kempingben a biorobotokkal, ami nagyon nagyon szuper volt, csúcsidőben 15 gyerek zsibongott ott. Strandoltunk, fagyiztunk, hamburgereztünk, palacsintáztunk, bejártunk az ökocentrumot, ami egy tök jó móka volt, a nagyobbak vízibicikliztek meg kenuztak, a kicsik meg próbáltak ellenállni konok szüleiknek, akik a hülye délutáni alvással szekálták folyton őket. Sajna a szomszédban egy gyerektábor volt, és este fél kilenckor rákezdtek a hangos zenei programjaikra, ami a karaokéban csúcsosodott ki - azon az estén úgy jöttem ki a sátorból altatás után, hogy a többiek tátott szájjal hökkentek meg rajtam, ahogy a fogam között azt sziszegtem, hogy egyesével folytom őket bele másnap a Tisza-tóba. Jó, így utólag nekem is vicces, hogy Lizi a sátor közepén ülve pattog, és énekeli a repül a bálnát, de akkor, ott, fél tízkor ... nem nevettem, na.
Ha már nem nevetés, ki ne hagyjam a legkínosabb momentumot! Amikor anyu lehozta Hannit is a fodrászhoz hajvágásra, a fodrászlány tetűt talált a hajában - szegény délután négykor bezárta a boltot, mert nem maradt tiszta fodrászköpenye, meg törölközője sem (Hanni feneke alá pakolta a tisztákat, de a tetű után mentek fertőtlenítésre).
Aztán voltunk a Rozáliában, ahol Hanni Lucánál aludt, meg voltunk Veresen is, ahol strandoltunk sokat, annyit, hogy Lizi egészen megszerette a vizet. Sőt tartottunk Veresen egy Hanna-anya napot, míg Sosó Lizivel a Rozáliában tengett lengett, és aztán másnap meg leléptünk a Szigetre Quimby-re. Aztán anyuból egy csöppet sok lett, de akkor mentünk vissza a Rozáliába. Veráék kijöttek egyik este gyerekestül, Mátéékkal állatkerteztünk egy jót, aztán voltunk kettesben moziban is, és találkoztam Julival meg Vivivel is, meg négyesben kihajóztunk a Margitszigetre bringó-hintózni, szóval volt itt pörgés rendesen.

Alapvetően tök jó volt a nyár, de valahogy mégis maradt bennem valami kielégületlenség - nem tudom elmondani, de talán egy jó beszélgetés, vagy egy izgis új hely hiányzott belőle, nem tudom. De jövőre megyünk máshova (is) nyaralni, az tuti.:)


Kedves Évike!
Az alábbi e.mail-t kaptam, és azt kellene válaszolni rá, hogy
1. a közös költség, házfenntartás ( tekintse előlegnek) minden hónapban előre fizetendő, még akkor is, ha nem használják a lakást,
2. a be nem fizetett pénzt (tartozást) késedelmi kamat terheli,
3. jelenlegi tartozása a már elküldött kimutatás szerint kb. 250.000 Ft. Ha ezt az összeget nem fizeti be ő, vagy együttesen ő és korábbi bérlője Andreas, akkor újból kikapcsoljuk a hideg és a meleg vizet, fűtést, stb. mert ehhez jogunk van.
Köszi
apu

csütörtök, július 11, 2013

úszik, mint szar a vízben

Nem tudom, hogy ezt minden kisgyerekes család eljátssza-e legalább egyszer, de nálunk ez már vagy a negyedik alkalom, hogy az aktuális páréves beleszarik a fürdővízbe. Tegnap este Lizi egyszer csak felállt, és nekiállt teli torokból üvölteni, és mikor odanéztem, már egy felnőtt méretű kaka úszkált a víz tetején. Szegény babám, nem tudom, hogy a bölcsiben hétfőn-kedden produkált-e valamit, de tegnap napközben tutira semmit, és este valami hihetetlen mennyiségű szar jött ki belőle - a vízbekaki után jött még pár adag a bilibe, meg a bilipucolás közben a padlócsempére is. Normál, rendes kaka, nem hasmenés. Őrület mennyiség.
Persze a legjobb móka a vizes padlón csúszkáló két vizes gyerek mellett kihalászni a szardarabokat a vízből, majd kihipózni a kádat, hogy vissza tudjanak menni az újabb adag melegvízbe, úgyhogy rögtön hívtam telefonos segítséget, ketten is alig bírtuk a tempót.

A nagy Gatsby


Ezer éve mér, hogy láttam, de még nem írtam róla. Hihetetlen a látványvilága, eszementül a székbe döngöli az embert, a partik lenyűgözőek, a város-ábrázolás csúcs, iszonyat jó képi poénok vannak benne, de a 3D totál felesleges, és a sztori, na a sztori sajnos irtózatosan hamar kifárad. A félidős sör-pisi szünet (itt Hollandiában minden filmet félbeszakítanak) után már csak nyögvenyelős volt az egész. Persze ez lehet, hogy ez direkt benne volt a dramaturgiában, de az eredeti történet, ami a végére bepörög, itt csak vánszorog, és sajna így semmi de semmi katarzis, de még csak egy jóízű pofáraesés sem jön, ami viszont nagy kár.
Na de a látvány tényleg megér egy misét nagyképernyőt.

going out

Most, hogy itt voltak Krisztiék, egyik este leléptem mozizni (megnéztem a szájbarágos családregényt), aztán pénteken volt a master kurzus ismerkedő barbeque-ja Delftben, aztán szombat este Sosóval ketten léptünk le, bementünk a városba sörözni meg csavarogni, nagyon szuper volt. Aztán Sosó úgy gondolta, hogy az nem volt elég ünneplés a hetedik házassági évfordulónkra, úgyhogy keddre beizzítottuk Kimet, hogy altassa ő a kölköket, mi meg elmentünk vacsizni. Egy szuper tapaszbárba ültünk be, ahol finom sült kolbászt és isteni lapockát ettünk (na jó, mást is). Szóval most igazán nem panaszkodhatok, istenesen sokat jártam el esténként. Jól is esett :)

tucatfilm


A kultikus lávsztori, a Before Sunrise (amiben az európai körúton lévő vonatozós amerikai csávesz leszólít egy francia csajt) után jött a Before Sunset (asszem ezt nem láttam), és most meg a Before Midnight, amiben a jóképű srác és a szép francia lány már a negyvenes éveiket tapossák, és a midlife kisgyerekes családi krízis tipikus tüneteit mutatják. Vegzálják, de azért szeretik is egymást, meg persze ott vannak a gyerekek, meg a munka, meg a család többi része, és sok idejük nincs egymásra, viszont veszekedni azt nagyon tipikusan tudnak, sőt a ki mit csinál - nem csinál szerepkör is nagyon klasszikusan előkerül. Görbe tükör kisgyerekes családoknak, hogy térj észhez, te is csak egy vagy a soktucatból, tucatbajod van, csak figyelj oda a másikra egy csöppet, és zökkenj ki a megszokott hülye sérelmeidből, és akkor tovább tudtok lépni. Szóval semmi extra, csak egy szájbarágós kliséforgatókönyv. Na jó, vannak benne vicces részek, a párbeszédek között vannak jók is. Mondjuk az a Gorbacsovos poén is irtó jól van elővezetve, azon egyébként az egész teremben csak én röhögtem hangosan - pedig biztos, hogy nem egyedül nekem volt ismerős a név, de akkor meg nagyon prűd volt a közönség. Mindegy, régen röhögtem ekkorát moziban teljesen egyedül. Nagy élmény volt :)