Lánybúcsú
A westbalkánból a civilizációba vezető úton integetünk Nusival a riksán ülőnek: Szia Virág!
Ha levelet írnék neki,így nézne ki. Bocs, hogy így elbasztuk az estédet, lehet, hogy ha nem hívtál volna meg minket, sokkal jobban érezted volna magad. De az is lehet, hogy ott szartuk el, hogy megijedtünk attól a két roma sráctól, akik a marcopoló bejáratánál üldögéltek. Lehet, hogy ennek az estének tényleg a karaokéról kellett volna szólnia. Lehet, hogy tényleg a táska miatt nem engedtek be a rióba, de valószínű, hogy inkább túl alkecnek voltunk Nusival öltözve. Sajnálom, hogy nem volt semmi jó a hajón, és hogy a partsájdban alig lézengett valaki, pedig jó volt a zene. És azt is sajnálom,hogy a westbalkánban már annyira fáradt voltál, hogy összevissza beszéltél taxikról, móriczról, meg lerázásról, és azt meg főleg, hogy nem maradtatok, mert a végére iszi jó lett (ahogy Nusi mondaná).
Csak ennyi.
Hát akkor szia Virág!
Ügyes legyél szombaton!