csütörtök, június 05, 2003

Bukva em
Hármasmetro, szerda délelőtt, úgy 10 óra körül. Szemben velem egy nő ül, ölében úgy tízéves forma fiának herripotteres iskolatáskája. A mellettem ülő két nővel beszélgetnek oroszul, majd a következő megállónal felállnak, az ajtóhoz mennek. Megüti fülemet a gyévuska szó, rájuk nézek, a herripotteres nő rám mosolyogva mutatja: koszos az orrom. Zavart orrdörgölésem közepette zakatol az agyam, de még egy rohadt szpasziba sem jut az eszembe, ezért zavartan csak annyit dünnyögök: köszönöm.
Halál ciki. Megagáz. Ismét megfogadom, hogy újrakezdem. Most komolyan. A görög után közvetlenül az oroszra gyúrok rá. Muszáj.

Nincsenek megjegyzések: