Múltkor, amikor éhesen elképzeltem, mit kívánnék a jótündértől, ezek jutottak eszembe. Csoki, ropi, cigirágó. Valaki óvodás lakik énbennem.
péntek, február 13, 2004
Hát, az az igazság, hogy köszönettel tartozom Árpinak, mert hát visszajött ez a fenenagy hűvösség, kőkemények napközben a pocsolyák, és mivel Árpinak kicsi, de extra hosszú (és ráadásul gyönyörű olívzöld), no meg kétszázas, vagyis jó meleg az akciós cucca, nem mondhattam neki nemet. El kellett hoznom a polárt is a sapkához (ami miatt ugye bementem Árpiékhoz, merthogy otthon hippszhoppsz eltűnt a jó meleg sapikám), és persze a nadrágok is akciósak voltak, és hát ugyan nem vízállót vettem, hanem azt a sűrűszövésű kekiszínűt, ami a térdénél külön meg van erősítve, és az alját úgy varrták fel, hogy az nehogy bármikor is ki merjen rojtosodni. Szóval nem tartott sokáig az a húszas, amit kaptam, de nagyon mókás az új sapim, és nagyon meleg a seggvédő hosszúságú kabátalábeférő új polárom, ugyan a gatya kicsit még idiótán áll rajtam, merthogy csípőben szűk egy csöppet, de hát ezt tavaszig úgyis le kell adni, egyszóval jól bevásároltam, a feneegyemeg, mármegint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése