na, most az van, hogy hatalmas elhatározásokat szültem a közelmúltban. pl. ma reggel is egy akkorát, hogy csak na. ezek közül az egyik már-már a tettlegesség határát súrolja, mégpedig a biciklivásárlás, merthogy röpke másfél hét múlva utalják a következő ösztöndíjat, a mostanit meg röpke alig egy hete küldték, úgyhogy eddig nem volt időm költekezni, szóval még van pénzem, amit nagyobb dolgokba lehet beleinvesztálni, lásd bicikli. na, már csak a delikvens kéne, mármint akit megveszek. és már el is kezdtem a keresést, ugye. na.
a következő dolog meg az, hogy elhatároztam, hogy május végén lelépek két hétre lengyelbe egy szókold hátizsákos vonatos túrára, irány a vadlovak meg a bölények, meg a májusban virágzó növények, aztán meg a környéken levő régi várak, amíg a kedv meg a zsebpénz tart. és hogy az minél tovább tartson, elkezdek félrerakni, merthogy ha olcsón veszek brinyót, és én olcsón akarok, akkor még marad a mostaniból is, és ha most elkezdek félrerakni, menni fog az szép lassan, és akkor nem kell hirtelen lecsappantani a kasszát majd májusban. háhá, bizony, meg kell ezt csinálni, mert aztán öreg leszek, meg lusta, meg nem lesz szabi, amit ellófrálhat az ember. szóval, hatörikhaszakad, idén irány a zsubruvka hazája. aztán majd jöhet a többi, szép lassan pl. szlovák paradicsom, meg a luvrmenti kastélyok biciklivel vagy hajóval, meg a franciaország egyáltalán...:)
na, aztán még nem is meséltem, hogy milyen ügyesen meg szorgalmasan tanulom otthon egymagamban a franciát, elkezdtem elölről a forumot, és most már kezdek belerázódni, mert az elején mindent leírtam, minden egyes szót, mert már úgy elfelejtettem írni, hogy az szégyen, meg megtanulok mindent újra, és megy, és jó, és csinálom. ügyes kislány, büszke vagyok magamra.
na. ezek vannak.