Kedden Bébével a ship factory island-en voltunk párbajozni. merthogy vett digikamot, és aszonta, kihív párbajra. már délután kimentünk, napoztunk a réten, sütit fotóztunk és szülinapi sünit ettünk, csokitotát, édeset és krémeset (most is látom magam előtt, hogy vigyorog, a foga csupa csokikrém, és aszongya: jó édes és krémes, hangsúlyozva, őszinte lelkesedéssel, isteni, hogy lehet ezen nem nevetni) szóval csokitortát, rajta fehér franciadrazséból kirakva, hogy BB. ettünk még olyan pékségből való sajtos csípős lapocskákat is, meg narancsos csokit. nade nem ezért mentünk ugye, hanem a megmérettetés, ugye, hát az volt a fő attrakció.
eredmény hírdetés: bébé győzött, mint mozigépész, isteni blervicsprojekteket forgatott, megzakattunk a nevetéstől, olyan jókat, meg a sünifotói neki jobbak lettek, mert látszik a süni nózija is, bezzeg nálam nem. az én kis masinám meg hát ugye optikában verhetetlen, olyan messzi dolgokról csinál piszok jó felbontású nagyítást, hogy csak na. születtek vicces képek még a mokkacukkában is, ahol a felolvasósrác, sanyi, és szaxiscsávó hármast felosztotta a favázas szerkezet, megadurva.
jó kis nap volt, bizony, jó kis zenével, jó szöveggel megsuhintva. csak a hazafele út ne lett volna olyan hosszú...