kicsit piszkosul fáradt vagyok. már kezdek besokallni a minden estés stefán-szórakoztatástól. csütörtökön voltunk az akkor megnyíló sarkudvarban nusival hármasban, söröztünk maroyákossal meg tomanekkel meg mihaellel, néztünk focit és hallgattunk suhaidot. pénteken julával hármasban kimentünk a mokkacukkába, kejzershurikenre, ambi nem volt sehol, de hideg az bezzeg volt, meg tök pangás, meg persze részeg tomanek, aki megint felemelt, és ünnepélyesen kijelentette, hogy nem megyek haza, mire én azt mondtam, hogy de, erre aztán még ünnepélyesebben kijelentette, hogy akkor ő most lóg nekem egy punnyadással :) szombaton julánál lecsót főztünk, én meg vittem epres sütit, aztán kimentünk a hídünnepre, ahol összefutottunk judittal meg annamariékkal, aztán megjöttek veráék, de aztán lemaradtak, mi meg felmentünk a várba, aztán meg lementünk a dudgigzsúfolt ráckertbe, ami nincs zárva, sőt. tegnap este meg a presszóra elhozta stefán három kollégáját, és a film után beültünk sörözni a ferencjóskába. mára szabit veszek ki. nem akarok ma is hullafáradtan vigyorogni. meg a tegnapi viccmesélés kifejezetten nem volt valami feldobó dolog... főként nem a biológusvicc.
- mit mond egymásnak két biológus?
- ?
- egy sültkrumlit kérek kecsappal.
ugye hogy nem vicces? egy csöppet sem. főleg négy elméleti matematikustól nem.