kari

idén csak képeslap ment a családnak (hú, azért ez sem volt annyira egyszerű, a címekkel nagyon hadilábon álltam)- ez volt a tegnapi program, elsétálni a postára, borítékot és bélyeget venni, megcímezni a borítékokat, és feladni a leveleket -, de sosóval azért ajándékozunk. csakhogy mit.
ő is azt mondta, hogy eddig mindig sokkal korábban megvolt már az aji, nemhogy az ötlet, most meg ötlete sincs. hát nekem sem volt, de mondjuk ez mindig úgy van nálam, hogy neki kell indulni a városnak, és akkor jönnek az ötletek.
az egyik ajit tegnap este találtam ki, ma reggel álltam neki, de még be kellett mennem a városba beszerezni hozzávalókat. már majdnem kész van, és annyira viccesre sikeredett, hogy még nem is merem elmondani, mi az, nehogy véletlenül lelőjem a poént. majd ha megkapta, elmesélem. a másikat meg vettem a játékboltban. bárányos társas, plüss báránybábukkal. remélem jópofa :)
egyébként most fenn volt sylwia, felugrott lovaglás után egy teára, úgyhogy egy másfél órás szünet után megpróbálom befejezni az ajit, hogy holnapra már ne maradjon nyoma sem - fél tízre megyek dokihoz, aztán meg be kéne ugrani a hüjeazértnemvagyokba a lemezjátszóért, mielőtt még az uccsópillanatos tömeg ellepné, szóval holnap fárasztó nap lesz.
akárcsak a mai - a vásárolgatás után még el kellett hozni a kocsit a szervizből. bár ebből a vásárolgatás volt inkább fárasztó, ahogy elindulok ebben a hidegben sétálni, rögtön elkezdődnek az összehúzódások, amitől csak csigatempóban tudok csak menni, néha sziszegve egyet. és ha jól beöltözöm, akkor az extranagy kabát is feszül rajtam :)