varáék

szóval csütörtök este jöttek Veráék, vonattal frankfurtból, kimentünk értük az állomásra a karácsonyi bulink után (amin csak a vacsoráig maradtam, ami már a sütik miatt alig ment le - szóval a nagy zabálás már nélkülük elkezdődött). aztán pénteken elmentünk strassburgba a karácsonyi vásárba, meg hajókáztunk egyet, meg próbáltunk ebédelni, de a pincérek annyira szartak a pofánkba, hogy megterítettek maguknak, és megcsinálták a maguk kajáját, és mikor már egy fél órája vártuk csak a levest, de az egész személyzet már éppen evett, nekiálltunk volna kérdezősködni, hogy akkor mi most mikor is kapnánk kaját, de a pincércsaj csaknem jött oda hozzánk, hiába integettünk, hiába mentünk mi hozzá, csak kihozta azok kajáját, akik utánunk kb 20 perccel jöttek, naekkor aztán fogtuk magunkat, ledobtunk pár eurót az asztalra a vízért, és kimentünk.
rohant utánunk a csaj, hogy nem lesz elég a zsé a vízre, hiányzik hatvan cent.
nem mentünk vissza, és nem is fizettük azt ki, négy euróból biztos kijött neki az a víz...
szóval kénytelenek voltunk bepalacsintázni, aztán elmentünk a corába bevásárolni.
másnap a városban császkáltunk, boltoztunk meg karácsonyi vásároztunk, aztán vacsira csináltam borscsot meg juhtúróval és spenóttal töltött levelestésztát, utána meg lenyomtunk egy nagy játékt a balatoni nyomozóssal, amit tőlük kaptunk.
vasárnap aztán elmentünk vonatozni, vagyis inkább hévezni a feketeerdőbe, alagutakon és völgyeken át, sétálni is akartunk, de minusz négy fok volt, és persze rossz úton indultunk neki, úgyhogy egy fél óra után feladtuk, és héveztünk vissza.
tegnap aztán elment a napunk azzal, hogy le kellett adnunk sosó skodáját szervizbe, de előtte kitakarította, meg minden, szóval veráék elmentek durlachba sétálni, mi meg addig vacakoltunk a kocsival, aztán néztünk lemezjátszót, és aztán elment a nap, mehettünk az állomásra felrakni veráékat a vonatra, aztán hétkor meg kiraktam sosót a badeni buszra, mert ő meg londonba ment négy napra...
szóval most hirtelen nagy csönd meg nyugalom lett...