beszámoló

már megint hulla vagyok estére, mint mostanában mindig, nem megy a naplózás sem, csak a bubble exploder vagy a tévébambulás.
pedig egy csomó minden történik, amit jó lenne leírni mielőtt totál elfelejtődnének.

pölö, hogy múlt héten csütörtökön elmentünk Hannival kettesben Blijdorpba, a rotterdami állatkertbe. volt kis elefánt, kettő is, egy icipici, meg egy nagyobb (most az elefánt a kedvenc), meg pont lemaradtunk egy vikunya-születésről, de a reszketeg lábakra tápászkodásnak szemtanúi voltunk.
meg megnéztük a múltkor kihagyott pókos-békás-kígyós pálmaházat, ahol volt izgis tojáskeltető-szoba is, de sajna sok izgalmas dolog csak felnőtt-magasságban volt. a sok emelgetéstől aztán pénteken alig bírtam mozogni, ígyhát aztán nem mentem be a laborba, csak a városba hollandkönyveket venni meg ebédelni, aztán csak egész délután döglődtem, mint egy partra vetett hal.

a szombati pihenőnap után vasárnap, amikor végre nem esett az eső, elmentünk bicajozni a Hoge Veleuwe-be, ami szuper volt, isteni mohás erdőszag, meg meleg homokdűnék, meg sült hal ebédre, meg szuper játszó.

hétfőn, az esős pünkösdhétfőn aztán belevetettük magunkat a nagytakarításba, függöny- és redőnymosástól kezdve a kanapé mögötti és szőnyeg alatti felmosásig volt itt minden durvulás, ami csak eszünkbe jutott, ki is fáradtunk rendesen.

amúgy Sosó úgy jött vissza La Ciotából, hogy kapott egy texasi ajánlatot, amitől nekem a hátam borsódzik, semmi kedvem a sivatagba költözni, pláne hogy Hanni épphogy kezd hollandul gagyogni, de Sosó belelkesedett, hogy változás, vagy nem is tudom, mitől, de agyal, mérlegel, és nyűglődik. és ettől aztán már rossz kedvvel nézi a hollandokat, és talán ez is belejátszott abba, hogy annyira kiboruljon Hanni eheti bölcsis rosszkedvén, hogy itthon ez hatalmas probléma-felhővé növekedett. napok óta téma az, hogy Hanni megint nem érzi jól magát a bölcsiben, hogy az udvaron nem játszik a gyerekekkel, csak a sarat rugdossa, hogy nem fárasztja ki magát, és este rajta ugrálva vezetné le a fölös energiát, stb. én meg, hormongőzös, és egyébként kilátástalan álláskereső meg ezt anyai kudarcként értelmezem félre, és két napja bőgőrohamokat produkálok, és az önértékelésem a (valamelyik plüss vagy kis műanyag) béka segge alatt van.
ma reggel eljutottunk oda, hogy amikor valahogy szóba került, hogy elfogyott a tej (de már Hanni a második macikávéja kész volt, csak Sosónak kellett egy kicsi vízzel a sajátját felturbóznia), Hanni - ki tudja miért- kiborult, és mikor Sosó elkezdte faggatni, hogy mi a baj, ő rávágta, hogy az apját látni sem akarja. én elkezdtem hárítani meg terelni, mire Sosó odabökte, hogy na ilyet biztosan nem csinálnak odabenn, és akkor elszakadt a cérna, bőgve ordibáltam, hogy nem lehet úgy élnünk, mintha mi lennénk a bölcsi, és nem kell minden hülyeséget kielemezni meg beszélni.

na de azóta voltunk Hannival úszásórán, ahova ezer éve nem jutottunk el, és Hanni imádta, szóval megérte a zuhogó esőben a bicajutat, pláne hogy az én rosszkedvem is egy csapásra elmúlt. délután meg másfél óra önként bicajozás után (tegnap este a bölcsi utáni "fárasztáson" vette rá Sosó, hogy tanuljon végre rendesen pedálozni, és teljesen egyedül bicajozni, hogy a bölcsiudvaron legyen mivel játszania, és úgy tűnik, bejött Hanninak nagyon, külön kérte, hogy úszás után még menjünk cangázni) még egy húsz percet trambulinozott a kiscsaj, szóval jócskán sportnapot tartottunk. remélhetőleg holnap reggel kipihenten kel majd, és a bölcsit is jobban veszi.