most volt öt nap kvázi fegyverszünet, mert Sosó lelépett técé-szeminárra La Ciotába, és kettesben nyomtuk végig Hannival a hetet, úgyhogy nagyjából rendes kiscsaj volt, illetve könnyen le lehetett beszélni a hisztiről, de ahogy Sosó hazajött, kezdődött minden előröl.
mármint az akaratoskodás, a vállrándítással az "ezt nem szabad csinálni" semmibevétele és csakazértis csinálása, a nemakarom, nemengedem, tiltakozom és társaik, ezek keserítik meg a mindennapokat. ilyenkor a "menj a szobádba" felszólításra jön a "nem megyek", aztán becipelem és az ágyára rakom, ahol üvölt, majd bőg, aztán megnyugszik, és kijön, és sokszor bocsánatot kér. ezek itthoni jelenetek, hálistennek ezt máshol nem gyakorolja. sokszor az apján ugrálás vagy lógás során bevadul, és amikor rászólunk, hogy azt már ne csinálja, akkor kezdi a jelenetet. vagy tipikusan a fürdés és úgy átlagban az este elkezdése ellen tiltakozik hevesen. van egy-két trükk, ami néha bevethető, mint pl a babák is jönnek fürdeni, és akkor lehet őket igazi vízzel itatni a kádban, akkor persze nincs hiszti, de ezek sajna nem mindig jönnek be.
kíváncsi vagyok, hány nap alatt készíti majd ki Hanni a két nagyanyját, mikor július elején Veresen lesznek hármasban - igen, idén először lepasszoljuk Hannit a nagyszülőknek, úgy, hogy mi itt leszünk. kemény tizenkét napot lesz nélkülünk, aztán megyünk, és felszabadítjuk a szerencsétlen nagyszülőket. én két napok szavazok meg nekik kiborulás és nagyjelenet nélkül. na jó, hármat.
azt még el sem tudom képzelni, én hogy fogom kibírni nélküle azt a két hetet. de így legalább a north sea jazzre tutira megyünk az ötéves házassági évfordulónk alkalmából. meg vacsizni a nagyon puccos olaszhoz. meg moziba. oda sokszor. minden szart megnézünk, amit csak a környéken adnak :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése