meivakantie

Hétfőn volt a királynő szulinapja, aztán kedden szerdán bölcsiben meg BSO-ban voltak a kölkök: Hanni Martinnal bögrét festett, Liza meg élvezte, hogy minden gyerek őt akarja simogatni (most komolyan, tényleg élvezi), aztán viszont jött a hadd-el-hadd.
Csütörtökön átjött Myrthe játszani, péntek délelőtt Aletta, péntek délután mi mentünk át Estherékhez (ahol is most otthon volt Rifka is meg a kétéves Timothy, aki Judith elmondása szerint mell-mániás, minden nőnek a mellét fixálja, és ha lehet le is tapizza, úgyhogy utólag érthetővé vált a pénteki akciója, amikor is az ölembe ülve egyik kezét a mellemre helyezte, miközben én azt próbáltam lefejteni onnan, másikat a szájába dugta, és szemét lehunyva hozzám bújt. na de a lényeg az, hogy nem tudtam otthagyni Hannit, mert megszeppent Rifkától, úgyhogy én addig Haikóval dumáltam, míg a csajok játszottak), szombaton Sosó átvitte Hannit Anikóékhoz Levivel őrjöngeni, aztán vasárnap kimentünk a tengerpartra Andiék búcsúbulijára.
Mindezt úgy, hogy szerda óta rajtunk van valami iszonyat furcsa nyavalya (Sosón meg rajtam), amitől csak úgy tudunk járni, mint egy nyolcvanéves terminátor, rogyasztott lábakkal, nyögve, majd a fájdalomcsillapító után kutya bajunk. Azt hiszem, hogy Liza múlt heti háromnapos láz utáni üvöltözése és Hanni múlt pénteki-szombati láb-és karfájása ugyanez lehetett, szegénykéim, ha akkor tudtam volna, hogy ez ennyire gáz, kaptak volna fájdalomcsillapítót, az biztos. Azt mondta az ügyeletes doki asszisztense, hogy ez magas láz és takonykór nélküli influenza. Legyen neki igaza, és pár nap múlva nyoma se legyen.