Kegyetlenek!

Beloopolták ezt a számot az uszodában, csak ez megy, órák óta, persze a babaúszás közben nem hallottuk, de előtte-utána igen.
Nem mintha nem szeretném, kivülről fújom a szövegét, ütemről ütemre ismerem.
Ugyanis erre a számra volt ezer éve egy primatorna koreográfia, asszem combizom, méghozzá a kegyetlen fajtából. Hónapokig nyomtuk rá a tornát, beégett a tudatomba, erről (is) mindig a primatorna és az az égő érzés ugrik be, amikor már annyira fáj az izmod, hogy ordítanál, de tudod, hogy még négy ütem, és aztán még rosszabb lesz, de aztán jön a lazítás, ami szintén őrülten fáj, de ha nem csinálod meg, úgy mész le a Kálvinon az aluljáróba, mint egy berozsdásodott terminátor.
Beszarás mennyire rá lehet szokni az endorfinra, sosem voltam annyira izmos, mint akkor. Kockahasam volt konkrétan egy ideig, és kis topban meg sortban nyomtam a tornát, mint az igazi tornamacák. A kockahas azóta elmúlt, de több, mint tíz évvel a primatorna után mindegyik szülésznő meglepődve hümmögött, mikor a méh visszahúzódást ellenőrizte, hogy ez aztán a hasizom.