A király születésnapja alkalmából a kicsi felvette a
királylányruháját, és kilenckor testületileg kivonultunk a környékbeli
gyerekbuliba, ahol a pasim a szomszéd úrral negyed kilenkor már alig
talált egy pokrócnyi helyet. Merthogy van ilyenkor bolhapiac,
gyerekcuccokat lehet árulni, venni. Elvileg csak gyerekcuccokat, úgyhogy
mi vagyunk a szomszéd úr alibije, egy pokrócon velünk árulja a
Calais-ban gyűjtött fossziliákat. Idén a másik oldalunkon eperpalántákat
árult egy család. Mind a fossziliákat, mind a palántákat vitték, mint a
cukrot. Na jó, mi is eladtunk jópár kinőtt bringát, meg a babakocsit is
elvitték. A nagy tizenegykor lelépett, befizettem egy játékbérletre:
lehetett ugrálni, tekézni, potyogó műanyagcsirkéket kapkodni, sítalppal
kettesben járni, stb. Masszív egy nap volt, fél nyolckor már a két
gyerek és a pasim is ágyban volt, utóbbi napszúrás-gyanús, én meg
becsíptem egy márciusban lejárt Grolschtól.
Élni tudni kell ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése