le kell jönni

ez a bored panda oldal ez most totál betalált, hihetetlen jó képek vannak fenn.
az amerikai páros szociofotón kívül a kanadai streeartos is lenyűgöző, de különböző családokat az egy heti kajájukkal bemutató sorozat is durván jó.

a német fotó beszarás, ők tényleg marha sok vizet vesznek, feltűnően többet, mint más népségek - lehet, hogy a kemény víz miatt. nade az, hogy a németek mennyit költenek hetente kajára, sokkoló. heti 568 dolcsi?! pont a németek?

a bodybuilder és a transzvesztita

beszarás jó képeket csinál Mark Laita, és ezek a párosítások meg különösen sokkolóak.
ez a sorozat a Created equal című könyvében jelent meg.

politika

olvasom a cikkeket, mint pl ezt, és az a helyzet, hogy egyszerűen leblokkol az agyam, a nemhiszemel üzemmód bekapcsol, és legszívesebben kilépnék ebből a kafka-regényből, felébrednék végre, hogy ilyen nincs, ilyen irracionális hülyeség csak egy álom lehet, nem a mai magyar politikai helyzet, ahol nap mint nap az emberek szemébe hazudják, hogy minden szép és jó, és aki nem azt állítja, az hazaáruló.

Csoki

Április 29.

Ma Csoki elment az örök vadászmezőkre.

Öreg volt már szegény répakutya, a szteroidkúrák után jobban járt, de alapvetően taccsra mentek az izületei, és aztán már a szíve sem bírta, teli volt vízzel a tüdeje, úgyhogy az utolsó vizitről már nem ment haza.

Hiányozni fogsz, kicsi Csoki.

welcome to perimenopause

hogy is mondjam szépen
baszzamegakurvaélet
egy ideje gyanús a dolog, de erre azért nem gondoltam. nem tudom, miért nem. őszintén, eszembe sem jutott, hogy harminchat évesen lépek be a "változó korba" (ez de szarul hangzik, bleee), de a ma reggeli jelenetem után rákerestem, és a gugli letaglózott.
perimenopauza.
nade miért is gyanús a dolog:
-egy éve folyamatosan javul a szemem - tegnap voltam megint szemésznél, és a jobb szemem, ami legutóbb feles volt, nullás lett, a bal, ami kettőhetvenötről feljött kétésfélre, most kétésnegyed. mondta az optikus, hogy ez hormonális, és általában később kezdődik a nőknél, de nem kattant be, hogy erre gondol.
-megváltozott a ciklusom - sokkal erősebb, mint eddig bármikor. persze ez is hormonális...
-őrült idióta PMS tüneteim vannak, pedig eddig soha de soha nem voltak. egy hisztérika vagyok, tényleg, és hihetetlen hangulatingadozásaim is vannak a mensi előtt, ma reggel konkrétan elmondhatatlanul szomorú voltam, és csak bőgtem. ok nélkül üvöltözöm. vagyis normális, ésszel felfogható okok nélkül. merthogy mindig valami kiváltja ezt, de két nappal előtte vagy utána csak vállat vonva arrébb mennék.
-sokat vagyok fáradt. de mondjuk két gyerekkel ki nem az?
-és a szex. jó a szex, csak egy ideje nekem nem jut eszembe. da ha van, az jó. ez nem is olyan rég téma volt köztünk, hogy miért meg miért nem. most már legalább értem.
szóval perimenopauza. bazmeg.
jó, ez még csak self-diagnose a neten találtak alapján, de asszem sajna túl evidensen passzol, mint a laktózintolerancia. azért holnap kérek egy időpontot a háziorvoshoz.
ez a menopauza előtti időszak, ami egy hormonális rollercoster. eltarthat pár hónaptól akár tíz évig is, amíg el nem jön a menopauza. Azt akkor mondják ki hivatalosan, ha már egy éve nem menstruál az ember.

Frusztráció

Van annál is szarabb, hogy nem megy a sci-hub, mert csak a kreml honlapját hozza be. Hogy nincs internet. 3g-ről nem tudok cikkeket nézni vagy posztot feltölteni. 

Még múlt héten nekiálltam egy posztnak, amit aztán csütörtök este nem fejeztem be, pénteken leléptünk kempingezni, hétfőn meg úgy jöttünk haza, hogy nincs internet. Azóta küldtek egy új modemet, amivel szintén nincs internet, és pénteken jönnek csak ki a hemelvaart miatt. Utálom a vodafont ezért. Vasárnap éjfélkor kikapcsoltak minket, és basznak bármit is csinálni.

Mindjárt felrobbanok.

Napló

Tegnap megmentettünk egy békát. A kertben ült két macska, a félszemű vörös, Twitter, és a mogorva tanárék foltos teknőctarkája, Fleky, fejük a gyomban. Próbáltak vadászni valamire. Egér vagy kismadár bújhatott oda, gondoltam, szegényt nehogy levadásszák már ezek a gyilokgépek, pláne a mi kertünkben! Lizával megpróbáltam elkergetni őket, Fleky eliszkolt, a félszemű vöröst úgy kellett kitoloncolni, de amint hátat fordítottam, visszajött. Szóltam Sosónak, hogy hozzon erősítést ;), és mire kijött, előugrott egy belassult kis brekkencs. Egy dobozba raktuk, és elvittük Hannihoz, aki egy barátnőjénél játszott a sarkon túl, hogy együtt lerakjuk a csatornaparton.

Elugrált.

A monschaui ebihalak amúgy nőnek, irtó sokan vannak. Jól bírták a kempingezést most hétvégén. Akárcsak mi. Hanni élvezte a gyerekszórakoztatást (amit itt animatie-nak hívnak - ha rosszul sül el, jön a reanimatie :), Liza a házak között ugráló nyulakat, Sosó a napon ülve kiolvasta a Teherán című Ken Follett vastagkönyvet, én meg a Molekuláris gasztronómiát.

Péntek óta nincs internet a közelemben. A kempingben nem volt, oda nem is kell, itthon meg behalt a modem a telefonos ügyfélszakik szerint, vagy mi.

Még szerencse, hogy a telefonon van 3G. 

Ma net nélkül mostam, takarítottam, a mogorva tanár feleségétől és Gerdától kapott női bulvárt olvasgattam a kertben a tűző napon, közben kefírt ittam, aztán elbringáztam úszni. Délután meg húsos és káposztás pirogot sütöttem. 

Új fodrászt jell keresnem. Meg majd megyek dioptriás szemüveget csináltatni.

Ezek vannak.

most látom, milyen béna békanövesztő vagyok

hogy nem kitet vettem, és ilyenekkel sem pakoltam teli az akváriumpucoláskor haltárolásra használt műanyagtartályt.
fertelem, szégyellem is magam rendesen.

békapeték

Hanni már annyira izgatottan várta, hogy a monschaui hétvégén szedjünk békapetét, hogy a mocsaras pocsolyáknál rögtön szólt is, hogy mindenki figyeljen, hátha lát valami izgalmasat. Két percre rá találtunk is az ösvény mellett egy nagy petecsomót, mint később kiderült, már párnapos embriókkal - a házban másnap már mozogtak, ami 96 órás embriónak felel meg, 18 fokon, míg szombaton napközben max 9 fok volt, szóval volt az már pár napja, hogy azokat a petéket lerakták. A második adag frissebb volt, azok csak most, a szedés utáni negyedik napon keltek ki a burokból és már eléggé szerteágazó a kopoltyújuk, szóval kábé most vannak a 20-as stádiumban. Az első eresztésből a nagyobbaknak már nem látszik a kopoltyúja, szóval ők elérkeztek legalább a 23-as szintre, ami már haladó :)

Náluk lassan be lehet vetni az ebihal-határozót (a biomasszán beszólt valaki a helyesírásunkra, úgyhogy most kikupáltam magam összetett szavakból - ez a régi szabály szerint kötőjeles, mert hosszabb, mint hat szótag, és több, mint két tagból áll), ami pete-határozó is egyben, és a kocsonyás, átlátszó petecsomó alapján ezek valamilyen Rana, azaz közönséges béka faj tagjai. Hat éve, mikor a Feketeerdőben egy pocsolyából vittünk haza petéket, azok egy csíkban voltak lerakva, az meg leveli békákra meg varangyokra jellemző, mi ez utóbbiakat nevelgettünk anno.

Most vagy erdei, gyepi, tavi, kis tavi, mocsári, vagy kecskebéka-palánták nőnek a kis tartályokban. Nem biztos, hogy be tudom majd azonosítani pontosan, de ez még a jövő zenéje, még van egy pár stádium:

• 96 hours - muscular response to tactile stimulation
• 118 hours - early heart beat, development of gill buds
• 140 hours - hatching and gill circulation
• 162 hours - mouth opens and cornea becomes transparent
• 192 hours - tail fin circulation established
• 216 hours - degeneration of external gills, formation of operculum, development of embryonic teeth
• 240 hours - opercular fold over brachial chamber except for spiracle and internal gills
• 255 hours - prolonged larval stage with refinement of organs
• 270 hours - development of hindlimbs, internal development of forelimbs in opercular cavity
• 275 hours - projection of forelimbs through operculum, left side first
• 280 hours - absorption of the tail and reduction in size of the gut
• 284 hours - metamorphosis complete, emergence from water as miniature, air breathing frog 

Upsz, ez éppenséggel azt mondja, hogy még durván 4 nap, és a nagyobbakból béka lesz. Basszuskulcs!!!! Még szerencse, hogy van a második eresztés, velük még nyerünk 3 napot :)

amikor a hírek életre kel(het)nek

aztakibaszottéletbe
tegnap este a háromnapos monschaui hétvége után beájultunk az ágyba, és megnéztünk egy helyes filmet, nem néztünk híreket. amúgy sem nagyon szoktunk. hát mostantól reggel-este az lesz a prioritás, az tuti.
már az FBI is nyomoz a leideni iskolai lövöldözéssel fenyegetőzés ügyében.
egy csóka a twitteren bejelentette, hogy lelövi a tanárát, és annyi gyereket, amennyit csak tud. egy leideni suliban. erre a rendőrség úgy döntött, hogy a középiskolákat bezárják. Az áltisik kiesnek a pixisből, de azért óvatosak.
Hanni sulija kinyitott (ezért is tudtam reggel gyanútlanul bevinni), nem mennek ma ki játszani az udvarra, és csak a főbejáratot használják, és áll egy marcona pasi az ajtónál.
próbálok nem szétesni és pánikolni

világhír :)

hehehe, most hallgatom a Klub-rádiót, és Para-Kovács a leprás cikkem miatt hívta meg Mátét :)

télihegy

Nem is írtam a síelésről, pedig szuper volt.
Winterberg igazából egy kihelyezett holland gyarmat Németországban, mivel van egy kis magaslati eltérése és egy hideg mikroklímájú kis zugban található, vagyis olyan hegyek vannak ott, ahol novembertől áprilisig esik a hó, akkor is, ha 50 km-re csak eső esik. Mivel Hollandiában nincs egy szem olyan domb se, ahol síelni lehetne, ezért a gyarmatosították Winterberget :)
A három és fél nap alatt, amíg ott voltunk, szinte megállás nélkül szakadt a hó, és szinte csak holland szót hallottunk körülöttünk. Persze sok gyerekes holland család volt, merthogy a krókuszvakanci alatt voltunk, de a bed and breakfast, ahol megszálltunk, szintén egy holland házaspáré volt. Mi nem Winterbergben aludtunk, hanem onnan kábé tíz percnyi autókására egy nagyon helyes, csöndes kis faluban. Isteni volt, utáltam volna a síelés utáni dajdajozásban gyereket altatni.
Kedd délután érkeztünk meg, gyorsan béreltünk bakancsot, lécet meg botot, aztán másnap felfedeztük a sípályákat. A sípályarendszer három hegyen összesen vagy huszonhat pályából áll, és a legalsóból a legtávolabbi is elérhető síliftekkel és csúszásokkal. A legtöbb pálya kezdőknek való, van vagy négy-öt piros, és egy fekete pálya, de azok simán kikerülhetők. Hanni Sosóval csúszott, míg én Lizával vagy hüttéztem vagy a szobában maradtam, és aztán fejenként egy-egy órára elszabadultunk mi is egyedül síelni. Az első egyedül síelés alatt Sosó meg a gyerekek a pálya aljánál vártak, akkor mentem életemben először csákányos lifttel egyedül. Vagyis nem egyedül, betársultam egy ötvenes holland pasi mellé, akivel végigdumáltuk a felfele utat, és aztán elmondta, hogy kell a végén leszállni. Aztán másnap már egyedül mentem ki kocsival a pályákhoz, és bevállaltam másik pályát meg másik liftet is. Iszonyat büszke voltam magamra, és magamhoz képest tök jól ment a dolog. Persze egy óra után már alig álltam a lábamon, úgyhogy átadtam, a stafétát Sosónak. Hanni az első napon még eléggé fél a lifttől, a lecsúszástól, de aztán napról napra egyre ügyesebb és bátrabb lett. Annyira belejött a végére, hogy aztán múlt hétvégén Sosóval szombat délben felkerekedtek, és egy napra lementek megint síelni.

inkasszó

Nos, megértük ezt is, hogy egy behajtó céget bízzunk meg azzal, hogy próbálja meg visszaszerezni azt az ezer ajrót, amit egy kamu internetes cégnek kifizettem előre, ők viszont (mivel hogy egy kamu csaló szemétláda cég) nem szállították le a megrendelt mosógépet és a szárítót. Három hét késés után, mialatt tőlük nem jött sem email sem telefon, csak én basztattam őket, mire mindig az a válasz jött, hogy "itt a szállítólevél előttem, jövő héten érkezik a cucc", besokalltam, és azt mondtam telefonban, emailben és ajánlott levélben, hogy mivel nem teljesítették a vállalt 3-5 napos kiszállítást, a szerződés érvénytelen, kérem vissza a pénzt. Azt írták vissza, hogy 30 napon belül fizetnek. (A sztorihoz hozzátartozik, hogy Sosó addig nem volt hajlandó másik mosógépet és szárítót rendelni, míg írásba nem adják, hogy fizetnek, így aztán három hétig mosodáztam. Isteni élmény volt, ajánlom minden kalandornak :)
Persze nem fizettek, mire aztán megint elkezdtem dühös lenni, erre megint írtak, hogy a papírom a gazdaságis csávó asztalán van, bármikor jöhet már a pénz.
Hát azóta sem jött.
Próbáltuk a consumentenbondot, de mivel ez a csaló banda nem tagja egyik consumentenbond szervezetnek sem, nem tudnak nekünk segíteni.
Sosónak ajánlottak egy ügyvédhallgatókból álló kis céget, akik vállalták, hogy baszogatják őket. Őket is hetente jegelték, de nem fizettek, úgyhogy az ügyvédjelöltek felemelték kezüket, hogy bocs, ennyit tudtunk tenni.
Sosó a rendőrségre akar menni feljelentést tenni, de előtte még rávett, hogy nézzek utána ennek az inkasszó dolognak. Szóval vannak ezek a behajtó cégek, akik vállalnak magán ügyfeleket is, szekálják a nem fizetőket egy picit, aztán ha nem adják meg magukat, akkor mennek a bíróságra. Bejáratott embereik vannak (remélhetőleg nem verőlegények), és fix díjuk. Utánajártam, ez a cég szerencsére nem kamu. Úgyhogy ma megadtam az adataimat meg a kamu céggel folytatott emaileket, és remélem még a bírósági eljárás előtt kicsikarják belőlük a pénzt. Ha meg hivatalos ügy lesz belőle, akkor is megéri a pénz kétharmadát visszakapni, mint semmit.
Úgyhogy fingers crossed, hajár fiúk-lányok, rajtatok a világ szeme!

szakma

azt nem is meséltem, hogy a nagy készülődésben a scientific communications felvételire, rájöttem, hogy az angol vizsgához a fogalmazások, amikben egy ábrát vagy egy grafikont kellett kielemezni, meghozták a kedvem a szakmai blogoláshoz. előfizettem a nature tabletes app-jára, így most egy csomó izgalmas cikket olvasok meg másik újságban megjelent izgalmas cikk ajánlóját, úgyhogy a késztetés is megvan, meg az anyag is, minden együtt az íráshoz.
lelkesen írtam is az elmúlt másfél hétben három cikket, szerintem egész jók lettek, pedig egy durva fél napnál több időm nem volt magára az írásra.
tegnap az embriós csokoládés indexes cikken úgy felhúztam magam, hogy Máté megkért, írjak már egy posztot a témában. délelőtt jegyzőnél voltam, hivatalos másolatot készítettni az indexemről meg a diplomámról (az indexet most fordítják, jaj, át kell utalnom az árát, basszus, de jó hogy eszembe jut) elment vele a fél napom, a másik felében meg ezzel a válaszposzttal vacakoltam.
na de majd ha lesz egy kis időm, megírom a posztot arról a leprás cikkről, mert annyira eszement érdekes, amit találtak, hogy nem hagy nyugodni.

aap en beer

Vasárnapra volt két jegyünk. Még én vettem kábé egy hónapja. Volt egy prospektus, leideni gyerekműsorokról, azon volt ez rajta, hogy 5+, arra már mehet a Hanni, nosza gyerünk menjünk. Azt hittem egyébként, hogy bábszínház, ezt is mondtam neki, ő meg ott az előtérben váltig állította, hogy szerinte film lesz. Egyikünknek sem volt igaza, ez egy gyerekeknek szóló színdarab volt, de hihetetlenül jó. Az ABC-n keresztül utaztak, de nem nagyon volt erőltetett. Hanni nagyon élvezte, irtó nagyokat kacagott rajta, és volt jópár jelenet, amit én is élveztem. Sőt, a Simon és Garfunkeles rész, amikor az L betű énekelgeti, hogy Lalala, lalalalalalala, aztán meg jön az M betű, aki válaszol, hogy Mamamma, mamammamamma, az kifejezetten mókás volt. Jó volt, helyes srácok, ügyesek, ötletesek.
Ezen felbuzdulva vettem három hét múlvára egy másik, színekről szóló darabra is két jegyet.

az angolvizsga

már napok óta úgy tűnik, hogy a 16-ai vizsga eredményeit az online rendszerben már ki lehetne keresni, de eddig sikertelenül faggattam a netet.
most hirtelen felindulásból, vagy talán inkább megszokásból rákerestem, és tádáám, kiadta az eredményt.

Results

Listening:	8.0
Reading:	9.0
Writing:	7.0
Speaking:	8.0
Overall:	8.0

9-es a maximum, 6,5 kell a mastershez.

téli hegy

holnap reggel irány winterberg és a síszezon, péntekig mi leszünk a kékpályák ördögei :)

badje 1!

Hanni szerdán, a harmadik vízhez-szoktató óráján átkerült a következő szintre, az egyes medencébe, ahol konkrétan már láb- meg kar-tempózni tanulnak. Ötig számolva kellett a vízen mozdulatlanul feküdnie hason illetve háton, úgy hogy a feje a vízben van, a kezei meg kétoldalt, úgy, hogy nincs rajta se karúszó, se polifoam biszbasz, majd le kellett merülnie a medence mélyére egy karikáért, és felhozni azt.
Irtó büszke volt magára, meg persze mi is, főleg, hogy a csoportjában van olyan gyerek, aki már november óta szokja a vizet, és várhatóan áprilisig nem kapja meg a badje 1 kék szalagját.
Ja, és ezek után lehet menni hetente kétszer edzeni, úgyhogy sikerült szerda késő délutánra meg pénteken közvetlenül suli utánra is kapni egy-egy időpontot neki. Már úgy várja, hogy csak na.

katedrális

Apu mesélte nagy lelkesen vagy másfél éve, hogy kiolvasta A katedrális folytatását, Az idő végezetéig-et, mire mondtam, hogy igazán örvendek, de egyiket sem ismerem. Erre valahogy eljuttatta mindkettőt hozzám, és Liza születésekor kezdtem el olvasni A katedrálist. Szoptatáskor nem a legelőnyösebb olvasmány, ugyanis a kisbetűvel szedett könyv is vagy nyolcszáz oldal, szóval nehezen kezelhető egy kézzel, de annyira brutálisan jól megírt történelmi krimi és szappanopera egyben, jó sok sexszel és vérrel meg ármánykodással, hogy az ember nem szívesen teszi le a kezéből. Így aztán nem volt annyira fájdalmas, hogy Liza az elején pocsékul aludt, kivéve ha a kezemben vagy mellettem volt, mert legalább haladhattam a sztorival, húszasával faltam az oldalakat. Mostani magamhoz képest rekordidő alatt olvastam ki, és aztán a folytatást is, bár valószínűleg túl hamar jött a második rész az első után, mert az semmi nyomott nem hagyott bennem, míg A katedrális minden egyes mozzanatára emlékszem. Na jó, talán a sztori most így nagyjából nagy nehezen feldereng, de az elsőhöz nem fogható az élmény, amit adott. Az izgalmas és falnivaló egy ponyva, jó kis történelmi háttérrel, meg kell hagyni.

Karácsonyra apunak megvettük a könyvből készült mini-sorozatot DVD-n, aminek nem igazán örült, mert hogy azt már látta a tévében, és egyébként is túl sok benne a vér meg a szex, úgyhogy a dvdket elhoztuk magunkkal, és kapott apu helyette egy könyvet. (Amúgy Krisztiéknek sem jött be a Narnia-dvd sorozat, úgyhogy azt is elhoztuk, bár ők aztán nem kaptak kárpótlást. Hát valahogy így alakult, hogy most nem csak magunknak vettünk filmeket, mégis most sok a néznivalónk.)
Tegnap este Sosó úgy megnézett volna valami jó kis filmet, a három Narniából meg már kettőt megnéztünk, és abból most egy időre elég, úgyhogy apu minden kritikai előzetese ellenére belekezdtünk az első részbe. Mivel a sztori nekem adott, így egy csomó mindenre tudok közben figyelni, és azt kell hogy mondjam, teljesen korrekt a film. A sztori felesleges sallangjait lenyírták, a történelmi kontextus érthető, teljesen korrekt a vér-szex-egyéb történet arány (jobb, mint a könyvben), bár egy anya-fia-szex vonulatot pluszban beraktak, a színészek qrvajók, szóval jó nézni, na. Ja, és persze hihetetlen gyorsan lehet vele így haladni :) A film végén a stáblistán viszont megakadt a szemünk, a film készítőinek a kilencven százaléka magyar. Ma rákerestem, és nem hiába gyanakodtunk, Ócsán és Fóton forgatták a legtöbb jelenetet.
folyt köv

Apacuka

Hanna évekig apacukának hívta Sosót, valahogy összevonta az apát meg a kiszámolós versikét. Most bezzeg, hogy kiszámolna dolgokat, pl ki mesél neki, már csak a holland mondókát használja, mint az osztálytársai.
Azért az eléggé meglepett, hogy a Rozália pincéjéből Maastrichton át elhozott "Az én játékoskönyvem" című, velünk majdnem egyidős Csukás István könyvben benne van az antanténusz szórakatémusz, az apacuka fundaluka vagy az effer geffer Juli nèni. Na jó, ez utóbbi másképp van benne, mi iszli pókkal fejeztük be, nem büdi banyával ;)