Köcsög

csurig volt már jóideje, ki is csurrant, ki is cseppent jópárszor, de most már kibaszottul kurvára egy lavórnyit öntött bele a poharamba, baszki.
Az eddigi legmegadurvábbak: Kata+Péter, Kata+Csaba, Eszter+Csaba, az öngyilkossági kísérlete a kétheti nemevéssel (amikor mindennap CSAK ebédelt Csabával), és az, amit a haverja levágott az utcán: lába elé letérdelés, bokaátölelés, lábak csókolgatása, sírás, rívás, többet érsz te bárkinél, ne tedd ezt...
az utóbbi sztorira egyébként Bébé tegnap azt mondta, hogy buzik között simán el tud ilyet képzelni.
baszki, erre most mit mutat nekem? a feliratozott fényképeket, amiket a haverjainak küldött el, amik őt ábrázolják a lakásban, a szobában, a szentistvántéren, stb, stb, ÉS a fürdőkádban, félmeztelenül, illedelmesen lenyesve a kép alját, de baszki, tisztára gay-magazinbeli képek. aztán kép, amin a szobatársa és ő ülnek a kanapén, pólóban és alsógatyában. bravó. aztán a laborfotókat keresgélve nézegette a benti gépen levő többi képet, odanézek, hát nem megint félmeztelenül vigyorog a kamerába?
mindjárt hányok.
félreértés ne essék, nem a buzikkal van bajom. ezzel az álszent köcsöggel, aki kiakadva szidta a főnökömet, aki játszotta a jófiút, aki imádkozik, aki istenfélő, aki meg akarja őt javítani, blablabla, akinek már egy rohadt szavát nem hiszem, akinek már csak két napig kell néznem a képét, aki nem fizeti a számláit és az albérletét január óta, aki valszeg azért tartott magánál annyi valutát, amikor betörtek hozzá, mert kurvára azzal seftelt, aki kibaszottul kihasznált mindenkit, merthogy őt itt nem érti meg senki, senki nem beszél ebben a kurva városban angolul, baszki velem ne akarja elhitetni, hogy a kopidzseneralnál egy ember sem ért angolul... baszki. baszki. baszki.
dejólesz, ha elmegy innen. még nem örültem soha ennyire annak, ha valaki elmegy.