A lehető legnagyobb szívások egyike az, ha valakiről kiskorában kikiálltják, hogy csodagyerek, hogy a korához képest mennyire okos, ügyes, értelmes, aztán pár év múlva kiderül, hogy lehet, hogy akkor az volt, de most már csak egy a sok átlagos, vagy éppen átlagon aluli gyerek közül. Mennyire gáz lehet ez neki. De sajnálom, én nem fogok középiskolai kémiai korrepetálást tartani egy kiszseninek kikiálltott kispöcsnek. Ha nem tudja, hogy mi is az a pH, hogy mi az egy mólos oldat vagy hogy mi is az a tömegszázalék, menjen haza, seggelje be, csinálja végig az ötösöm lesz kémiábólt, aztán majd beszélünk. De könyörgöm, hogy lehet valakinek a gélelfóról beszélni, amikor azt sem tudja, hogy a 9%-os gél mit jelent?
ahhh
nem szabadna felhúznom magam ezen.
hogy persze Péter az én nyakamba varrta ezt a kispöcsöt, közben tudja, hogy nincs pályázati pénze, amiből fizetne szeptembertől, vagyis ki tudta két hónap múlva hol leszek... lehet, hogy nem tudja. lehet, hogy nem érdekli. sőt.
azt mondjuk nem értem, hogy miért nem mer velem mostanában nyiltan beszélni. mindig kavarva beszél, sosem tisztán, egyértelműen.
de végülis mindegy. majd beszélünk szeptemberben. amikor elköszönök tőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése