most még szokjuk a dolgot, szegénykémnek próbáljuk értelmezni a jeleit, de most is nagy bőgés van, sosó próbálja nyugtatni, de szegény hanna annyira felpörgött, hogy ordít, és nem tud elaludni.
persze a védőnő - elizabet - összevissza tanácsokat ad, hogy ilyenkor mellre kell rakni, meg szorongatni, merthogy hanna most próbál túllenni a kórházi stresszen - huszonhat órás kékfényterápia plusz extra tápszerezés, majd elmesélem.
na tegnap egész délután kézben volt a kis nyűgös, irtó sokat szopott, de nem nagyon aludt, és éjjel tizenkettőtől hajnali fél háromig ordított. én bőgve szoptattam meg éjfélkor, aztán felkeltettem sosót, hogy csináljon vele valamit, mert én totál kész vagyok. amíg aludtam két órát, ő tartotta a frontot, aztán bealudt a kisvacak, és csak szopizni kelt fel egyszer hajnalban, aztán reggel hét körül. aztán meg a tegnapi sok etetéstől fájó hassal ismét nem tudott elaludni, úgyhogy volt délelőtti hiszti is.
és most este mikor már ásítozni kezdett, kábé fél órája, beraktam a kiságyába az újra nyűgöst, de valamire felkapta a fejét, és azóta sír. vagyis talán most hagyta abba.
visszavonok mindent, ami rosszat a suttogós könyvre mondtam. komolyan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése