vasárnap, március 09, 2014
Raker
Ma délben átjött Gerda, a szomszédasszony szólni, hogy a 16 éves, hajlotthátú Raker, aki azóta üvöltve nyávogva követeli a bejárati ajtón való beengedését, mióta ideköltöztünk, hiába van macskaajtó a konyhánál, ő elől nyávog, mert akkor a lányok az ablaknál integetnek neki, és aki értelemszerűen összehaverkodott a lányokkal; ma reggel meghalt. Holnap temetik, ha a lányok el akarnak tőle búcsuzni, menjünk nyugodtan át, kicsit az ő cicájuk is volt, etettük őt, ha Gerdáék elutaztak.
Pasim elnyújt képpel kategórikusan nemet mondott. Mikor faggatni kezdtem, miért, kiderült, hogy szerinte már biztosan férgek másznak ki a pár órája halott macskàból, és nem értette, miért akarom átvinni a nagyot, de aztán ránk bízta a dolgot.
Elmondtam a nagynak, mi történt. 6 éves, 4 évesen már előjött a halál kérdése, átrágtuk már sokszor, akárhányszor felhozta. Kérdezte, hogy mi is meghalunk-e, meg ő is, meg hogy miért. Most elsírta magát, de át akart menni elbúcsúzni.
Nem olyan volt Raker, mint egy alvó macska, félig nyitva volt a szeme, résnyire a szája. A szállítókosarában feküdt összegömbölyödve. Szerencsére a nagynak nem volt félelmetes, csak inkább szomorú - nekem eszembe jutott a kedvencek temetője, úgyhogy kicsit fura volt. Aztán elbeszélgettek Gerdával az eddig látott halott állatokról, meg a halott halunkról, majd kettesben elmentünk megvenni a következő adag halat az új akváriumba. Most éppen neonhalakat vettünk.
szombat, március 08, 2014
csütörtök, március 06, 2014
szerdán tavasz volt
Már reggel sütött a nap, és hiába volt csak 5 fok, melegített már a reggeli nap is.
Aztán babazene után elrángattam Lizit a játszóra, ott vártuk meg, hogy mehessünk Hanniért fél egyre a suliba, majd aztán a ház előtt a bicikliről leszállva az előkertben két katicát találtak a csajok, amit mindenképpen meg kellett mutatni apának, így aztán a napon vártuk, hogy visszaérjen a futásból. Vártunk, vártunk, én nekiálltam kihúzni a kövek közt kinövő gazt, majd hoztam a múltkor vett hagymamixet, és a sövény alatt a macskák ellen rakott nagyobb kavicsokat eltolva gilisztákat és gyökereket kerülgetve ástunk, ültettünk. Nőszirmot, kardvirágot meg valami kis helyes rózsaszín oxáliszt. Aztán megjött Alexandra a sarokról, aki még nincs négy éves, de odavan Hanniért, ő meg néha bicajozik vele egyet a járdán saroktól sarokig, hogy anyuka szintén kertészkedik, ő meg bicajozna egyet, és akkor Lizi a motorral hasított a két nagyobb mellett, én meg ültettem a hagymákat lelkesen, aztán visszakotortam a macskaellenes kavicsokat, mert a macskát olyan kegyetlenül büdöseket szarnak az ablakunk alá, hogy az már dühítő. Aztán nagy sokára végre megebédeltünk, és ezzel vége lett a tavaszi idillnek: Hanninak nem volt már kedve Alexandrához, Lizi ment aludni, én meg húztam el Delftbe, órára.
De az a pár óra napos kertezés, utcán élés, szomszédolás, katicázás és gilisztanézés annyira jó volt.
Aztán babazene után elrángattam Lizit a játszóra, ott vártuk meg, hogy mehessünk Hanniért fél egyre a suliba, majd aztán a ház előtt a bicikliről leszállva az előkertben két katicát találtak a csajok, amit mindenképpen meg kellett mutatni apának, így aztán a napon vártuk, hogy visszaérjen a futásból. Vártunk, vártunk, én nekiálltam kihúzni a kövek közt kinövő gazt, majd hoztam a múltkor vett hagymamixet, és a sövény alatt a macskák ellen rakott nagyobb kavicsokat eltolva gilisztákat és gyökereket kerülgetve ástunk, ültettünk. Nőszirmot, kardvirágot meg valami kis helyes rózsaszín oxáliszt. Aztán megjött Alexandra a sarokról, aki még nincs négy éves, de odavan Hanniért, ő meg néha bicajozik vele egyet a járdán saroktól sarokig, hogy anyuka szintén kertészkedik, ő meg bicajozna egyet, és akkor Lizi a motorral hasított a két nagyobb mellett, én meg ültettem a hagymákat lelkesen, aztán visszakotortam a macskaellenes kavicsokat, mert a macskát olyan kegyetlenül büdöseket szarnak az ablakunk alá, hogy az már dühítő. Aztán nagy sokára végre megebédeltünk, és ezzel vége lett a tavaszi idillnek: Hanninak nem volt már kedve Alexandrához, Lizi ment aludni, én meg húztam el Delftbe, órára.
De az a pár óra napos kertezés, utcán élés, szomszédolás, katicázás és gilisztanézés annyira jó volt.
szerda, március 05, 2014
bépé szavazni szeretne
bépé szeretne külföldön szavazni.
ahhoz külön kérni kell, hogy külképvisleti listába vegyék az embert.
ami nem is olyan egyszerű, mint tudjuk.
level 1: sziasztok, nekem elutasitottak a regisztraciomat, mint sok masnak is, arra hivatkozva, h az altalam megadott adatok nem egyeznek az adatbazisban levovel. Ti mar regisztraltatok? Es sikerult? Es ha igen, akkor az anyukatok szuletesi vagy viselt nevet adtatok meg? En uis csak arra tudok gondolni, hogy itt volt a hiba (en a szuletesi nevet adtam meg). Rakerdeznek az anyja nevere, es van mellette egy negyzet, amit be kell ikszelni, ha doktorija van. Namost, ha szuletesi nevet kernek, akkor abban sosincs doktori, nem??
level 2:Termeszetesen nem irtak meg, hogy melyik adat nem volt jo. A kitoltes utan nem kapsz conformation emailt, hogy tenylegesen mit irtal be. Nincs megadva semmilyen email cim vagy telefonszam, ahol lehet erdeklodni. A hatarozatnak meg szama sincs, amire lehet hivatkozni. Magyarorszag. 2014.
level 3: megspammeltem oket, kitoltottem minden lehetseges variacioban. Az eredmeny: 3 elutasitas es egy talitalalat! Olyan erzes, mint a lotton nyerni! A kedves ugyintezo a kovetkezot irta (bruhaha):
Tisztelt Választópolgár!
Mellékelten megküldöm honlapon Helyi választási Irodához érkezett kérelmeire született döntéseinket.
Ugyanarra a külképviseletre csak egyszer tud bejelentkezni, akárhány kérelmet is nyújt be.
Amennyiben kérdése van, állok rendelkezésére.
Tisztelettel: xy
Névjegyzéki csoportvezető
level 1: sziasztok, nekem elutasitottak a regisztraciomat, mint sok masnak is, arra hivatkozva, h az altalam megadott adatok nem egyeznek az adatbazisban levovel. Ti mar regisztraltatok? Es sikerult? Es ha igen, akkor az anyukatok szuletesi vagy viselt nevet adtatok meg? En uis csak arra tudok gondolni, hogy itt volt a hiba (en a szuletesi nevet adtam meg). Rakerdeznek az anyja nevere, es van mellette egy negyzet, amit be kell ikszelni, ha doktorija van. Namost, ha szuletesi nevet kernek, akkor abban sosincs doktori, nem??
level 2:Termeszetesen nem irtak meg, hogy melyik adat nem volt jo. A kitoltes utan nem kapsz conformation emailt, hogy tenylegesen mit irtal be. Nincs megadva semmilyen email cim vagy telefonszam, ahol lehet erdeklodni. A hatarozatnak meg szama sincs, amire lehet hivatkozni. Magyarorszag. 2014.
level 3: megspammeltem oket, kitoltottem minden lehetseges variacioban. Az eredmeny: 3 elutasitas es egy talitalalat! Olyan erzes, mint a lotton nyerni! A kedves ugyintezo a kovetkezot irta (bruhaha):
Tisztelt Választópolgár!
Mellékelten megküldöm honlapon Helyi választási Irodához érkezett kérelmeire született döntéseinket.
Ugyanarra a külképviseletre csak egyszer tud bejelentkezni, akárhány kérelmet is nyújt be.
Amennyiben kérdése van, állok rendelkezésére.
Tisztelettel: xy
Névjegyzéki csoportvezető
kedd, március 04, 2014
hétfő, március 03, 2014
dizájn
na ettől konkrétan a hányinger kerülget.
mekkora fenszi faszakodás már dizájnról beszélni kommunikáció kapcsán? persze lehet mondani, hogy kommunikációs eszközöket dizájnolunk, de ez olyan, mintha tejszínhabot nyomnánk a szarra, és azt mondanánk, hogy gesztenyepüré.
össze kéne foglalnom egy cikket a kommunikációs eszközök dizájnolása kurzusra, persze a dizájnról szól, azt próbálja definiálni, és persze hogy már minden mással foglalkozom, csak nehogy ezt kelljen letolnom a torkomon, de sajna van még más feladatom is, úgyhogy muszáj átrágni magamat rajta, és elküldeni a többieknek.
de egyszerűen annyira nincs kedvem hozzá....
mekkora fenszi faszakodás már dizájnról beszélni kommunikáció kapcsán? persze lehet mondani, hogy kommunikációs eszközöket dizájnolunk, de ez olyan, mintha tejszínhabot nyomnánk a szarra, és azt mondanánk, hogy gesztenyepüré.
össze kéne foglalnom egy cikket a kommunikációs eszközök dizájnolása kurzusra, persze a dizájnról szól, azt próbálja definiálni, és persze hogy már minden mással foglalkozom, csak nehogy ezt kelljen letolnom a torkomon, de sajna van még más feladatom is, úgyhogy muszáj átrágni magamat rajta, és elküldeni a többieknek.
de egyszerűen annyira nincs kedvem hozzá....
akvárium
pénteken vettünk 5 guppit. két szép színes fiút, meg három lányt.
jól vannak, már elkezdtek a víz tetejéről lejjebb ereszkedni, ami azt jelenti, hogy már nem kapnak frászt a két óriásharcsától.
amúgy utánaolvastam, és ezek a harcsák akár 50 centisre is megnőhetnek. ezt az a szemét halas miért nem mondta anno? disznóság ilyen állatokat kis akváriumba venni.
na mindegy. a lényeg, hogy most utánaolvastam az akváriumi halaknak, nem hirtelen felindulásból vásárolunk, csakis békés, könnyen tartható halak jöhetnek szóba, amik nem nőnek nagyra. az egyik guppilánynak van egy fekete pötty a hasán - na erről meg azt olvastam, hogy ez azt jelenti, hogy terhes, úgyhogy valószínűleg lesznek kishalak is.
Hanni meg Liza irtóra lelkesek, nézegetik a halacskákat, beszélnek hozzájuk, sőt, Lizi azt mondja, hogy a halacskák azt mondják: "Liza kell." Mi lesz itt, ha megszületnek a kishalak???
jól vannak, már elkezdtek a víz tetejéről lejjebb ereszkedni, ami azt jelenti, hogy már nem kapnak frászt a két óriásharcsától.
amúgy utánaolvastam, és ezek a harcsák akár 50 centisre is megnőhetnek. ezt az a szemét halas miért nem mondta anno? disznóság ilyen állatokat kis akváriumba venni.
na mindegy. a lényeg, hogy most utánaolvastam az akváriumi halaknak, nem hirtelen felindulásból vásárolunk, csakis békés, könnyen tartható halak jöhetnek szóba, amik nem nőnek nagyra. az egyik guppilánynak van egy fekete pötty a hasán - na erről meg azt olvastam, hogy ez azt jelenti, hogy terhes, úgyhogy valószínűleg lesznek kishalak is.
Hanni meg Liza irtóra lelkesek, nézegetik a halacskákat, beszélnek hozzájuk, sőt, Lizi azt mondja, hogy a halacskák azt mondják: "Liza kell." Mi lesz itt, ha megszületnek a kishalak???
elveszve
nincs időm semmire, hajszolom a határidőket, a beadandókat, egyik csoportgyűlés jön a másik után, és mivel a múlt héten a gyerekekkel együtt én is taknyos meg hasfájós-hasmenős voltam, nem is voltam túl lelkes.
hjajj.
de legalább Lizit még időben beírattam Hanni sulijába, ahova fel is vették, kértem egy extra napot Lizinek a bölcsiben, de csak május közepétől mehet, ami piszok messze van.
meg mondjuk kiolvastam két könyvet is az elmúlt két hétben, úgyhogy végül is egy szavam sem lehet az időhiányra, de jó lenne varrni egy-egy jó kis szoknyát a lányoknak, meg végre ukulelézni a lányokkal.
na, beosztom jól az időmet, ígérem.
hjajj.
de legalább Lizit még időben beírattam Hanni sulijába, ahova fel is vették, kértem egy extra napot Lizinek a bölcsiben, de csak május közepétől mehet, ami piszok messze van.
meg mondjuk kiolvastam két könyvet is az elmúlt két hétben, úgyhogy végül is egy szavam sem lehet az időhiányra, de jó lenne varrni egy-egy jó kis szoknyát a lányoknak, meg végre ukulelézni a lányokkal.
na, beosztom jól az időmet, ígérem.
hétfő, február 24, 2014
akvárium
Ápdételtük az akváriumot.Az úgy volt, hogy 5 éve vett a pasim egy pici akváriumot a szülinapomra, abba vettem 5 szumátrai díszmárnát, akiknek ugyan nincs olyan reputációjuk, mint a sziámi harcoshalnak, de valójában iszonyat agresszív kis dögök, minden más halat kicsinálnak. Volt köztük egy, aki frászt kapott Sosótól, éjszakánként halálugrásokat gyakorolt, amikor elment az akvárium előtt, koppant nagyokat a tetőn, míg aztán sikerült párszor kiugrania, és Sosó szilviával szedte fel a padlóról. A nyálkájának ez biztos nem tett jót, valszeg ő halt meg először. Egy másik hal, a piros orrú, meg folyton szekálta a többit, és egy pár éve egyedül éldegél, a többi hal szép csendben kimúlt mellette. Aztán az új lakásba már egy nagy akváriumba került a szumátrai, meg a két harcsa. Merthogy két tapadóharcsát azért csak megtűrt maga mellett. Ők húszcentisre nőttek meg időközben. Vicces óriások amúgy, tudnak a víz tetején hassal felfele is lebegni, hogy a fenn úszó kaját is megegyék.
Időközben a vadiúj nagy (60 literes) akvárium egyik sarkán a ragacs elkezdett elengedni, már próbáltuk javítani, de eléggé csak a jóreménység meg a tető tartotta egyben a rendszert. Tisztítani pl egy pár hónapja már nem nagyon mertem - ahhoz le kellett volna venni a tetőt, és akkor félő volt, hogy szétpattan a ragacs. A lámpa egy éve elkezdett vacakolni, Sosó megpróbálta megjavítani, de sikerült eltörnie a foglalatot, úgyhogy a növények nagy része kipusztult. Sajna az állatboltos nem volt hajlandó se a javítattásra, se a garanciális cserére, mert akciós volt az akvárium anno (kimenő modell), na azóta oda nem járok.
Szóval egy ideje csak vegetált a három hal a minimál-akváriumban, míg aztán szombaton a matuzsálemet nem találtuk, az öreg szumátrai teteme besodródott a szűrő mögé, úgyhogy esedékessé vált az akváriumcsere.
Újra 60 literes a cucc, vettem bele sok növényt meg balzafát, meg egy originál törött kancsót ;), csináltam homokpadot meg szinteket.
Az óriás harcsák imádják, hogy el tudnak bújni vmi mögé, bár az egyik növényt át kellett ültetni, mert útban volt nekik. Lassan jöhetnek bele Hanni kérésére a neonhalak, én még vennék sárga mollit is, Liza meg lila halat szeretne, Sosó legszívesebben nem vesz az egészről tudomást - na jó, ez így nem igaz, segített egy csomót ;)
csütörtök, február 06, 2014
Fura szavak
Hanna a buksi helyett mondta azt, hogy buski, Lizi a zoknit zoksinak mondja, illetve a zavar helyett azt hogy vazar.
Én Králit meg lekrámot mondtam, úgyhogy egy szavam sem lehet ;)
szerda, február 05, 2014
durván nyomtuk
az utóbbi időben.
Hanninak január utolsó hétvégéjén volt ugye a szülinapja, egy nappal a marketing tanács leadási határideje és két nappal a másik tantárgy írásbeli vizsgája előtt, úgyhogy csak egy családi szülinapot tartottunk, én egy tanulásmentes napot adtam neki ajándékba :)
Na jó, nem is, volt torta, meg ajándék, meg az ő kérésére elbicajoztunk a polderparkba, ahol tavalyi libatojást meg ki tudja mikori golflabdát találtunk. Liza nagy lelkesen rátaposott az egyik tojásra, ami tényleg záp volt, rohantunk is el a büdösből.
Aztán a következő szombatra szerveztük a gyerekbulit, valami fura megérzés miatt 11-re hívtuk a kölköket, hogy 2-re már szabadok legyünk, így végül is 3-ra Hanni el tudott menni a közben beszerveződött proefzwem-re, ami jól sikerült, és most szombaton mehet vizsgaúszásra. Vasárnapra meg Hanni kérésére felnőtt bulit rendeztünk Anikóékkal meg Borossékkal. Persze azért hozhatták a gyerekeiket, de ők is maradtak :)
Én azóta próbálom kipihenni magamat, most már talán egész jól haladok, csak sajna éppen kibpóbáljuk a Netflixet, és én meg rákattantam a Downton Abbey-re, és nagykanállal falom, hogy befejezzem, míg az ingyenes egy hónap le nem telik.
Hanninak január utolsó hétvégéjén volt ugye a szülinapja, egy nappal a marketing tanács leadási határideje és két nappal a másik tantárgy írásbeli vizsgája előtt, úgyhogy csak egy családi szülinapot tartottunk, én egy tanulásmentes napot adtam neki ajándékba :)
Na jó, nem is, volt torta, meg ajándék, meg az ő kérésére elbicajoztunk a polderparkba, ahol tavalyi libatojást meg ki tudja mikori golflabdát találtunk. Liza nagy lelkesen rátaposott az egyik tojásra, ami tényleg záp volt, rohantunk is el a büdösből.
Aztán a következő szombatra szerveztük a gyerekbulit, valami fura megérzés miatt 11-re hívtuk a kölköket, hogy 2-re már szabadok legyünk, így végül is 3-ra Hanni el tudott menni a közben beszerveződött proefzwem-re, ami jól sikerült, és most szombaton mehet vizsgaúszásra. Vasárnapra meg Hanni kérésére felnőtt bulit rendeztünk Anikóékkal meg Borossékkal. Persze azért hozhatták a gyerekeiket, de ők is maradtak :)
Én azóta próbálom kipihenni magamat, most már talán egész jól haladok, csak sajna éppen kibpóbáljuk a Netflixet, és én meg rákattantam a Downton Abbey-re, és nagykanállal falom, hogy befejezzem, míg az ingyenes egy hónap le nem telik.
tizenháromezer
Basszus, ezt alig hiszem el, már több, mint 13.000-en látták a legutóbbi biodizájnos posztomat a kritikuson.
Durva.
Durva.
szombat, január 11, 2014
Miért
Liza december eleje óta viharos sebességgel fejlesztette a szókincsét, a babaúszástól a fülzsírig mindent szépen mond, mondjuk a tigriskenyérben a tigrissel gondjai vannak. Most éppen túlszabályoz, olyanokat mond, hogy apáé kezéjé. Meg a "Die mi?" korszakból átváltott a Miért?-be. Vicces, mert már kész sztorikat akar mesélni, sokan persze nem értik - a nagyszülők nem veszik le, a helyiek nem értenek magyarul, bár ez őt nem nagyon zavarja, csak dumál.
hétfő, december 16, 2013
Liza nap mint újabb szavakat tanul, hihetetlenül fejlődik a szókincse. Most hétvégen többek között megtanulta a gipsz szót is. A röntgent nem ejti szépen, de sebaj.
A péntek estét ugyanis az orvosi ügyeleten, majd a balesetin töltöttük, miután Liza hátradőlt a székemmel együtt, és fájlalta a bal kezét. Szerencsére nem tört el semmije, agyrázkódása sem volt, de hogy gyorsabban gyógyuljon a fájós keze, inkább begipszelték pár napra - így biztosan nem mozgatja.
Hát nem is mozgatja, az biztos, ezt a dögnehéz egészkaros gipszet csak a másik kezével tudja megemelni. Nappal kendőben lóg a nyakán, de este anélkül alszik. Szerencsére jól aludt minden éjjel, nem is fájt a karja, de azért ez a gipsz ez egy piszok nagy macera.
A doki hétfőt mondott gipszlestedésre, a gipszes srác keddet, az asszisztens meg szerdára adott időpontot. Végül ma délutánra áttettem, ma este Sosó lelép Párizsba egy marketinges továbbképzésre, két gyerekkel egyedül egyszerűbb gipsz nélkül. Ráadásul talán holnap így lenne egy nyugis napom, ha Lizi tud menni bölcsibe.
Hanni szerda este óta van itthon, egy egész napig lázas volt, de utána még két napig 3 órákat aludt délután, és pizsamában lófrált egész nap - szegénykém nagyon fáradt lehetett. Ma már karácsonyi asztaldíszt gyártanak a suliban.
Na de egy alig beteg majdnem hatéves, akit szórakoztatni kell, meg egy gipszeltkezű törpike simán is fárasztó, nem hogy karácsonyi ajándékvásárlás közepén, egy vasárnap éjfélkor leadandó kommunikációs tanács mellett.
hétfő, november 18, 2013
Radnóti - Majális
A Radnóti-kötet égetés és szobordöngetés kapcsán eszembe jutott a Majális.
Majális
.
A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyett a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.
Egy lányka térdre hull, lemezt cserél,
a háta barna, lába még fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.
Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.
Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.
Nem tudom, nem tudom, nem hiszem.Sajnos szerintem reménytelen.
Szóval ezen rágódom, és közben zakatol a fejemben ez a dal. Igen, dal, merthogy ezt énekeltük annó sokszor. Merthogy én még akkor jártam a Madáchba, amikor a gólyatáborban a Gabó meg az Akácz voltak az istencsászár menő csávók, akik gitárral a kezükben énekeltek az esti tábortűznél vagy a kulcsosházban. Például megzenésített verseket. Egyik kedvencem a Harmatocska, meg ez a Radnóti vers, ami után mindig az Elkártyáztam a gyönge szívem jött, most is beleborzongok, ha hallom. Nagy nehezen rátaláltam arra a verzióra, ami a fejemben zakatol.
Majális
.
A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyett a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.
Egy lányka térdre hull, lemezt cserél,
a háta barna, lába még fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.
Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.
Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.
Nem tudom, nem tudom, nem hiszem.Sajnos szerintem reménytelen.
Szóval ezen rágódom, és közben zakatol a fejemben ez a dal. Igen, dal, merthogy ezt énekeltük annó sokszor. Merthogy én még akkor jártam a Madáchba, amikor a gólyatáborban a Gabó meg az Akácz voltak az istencsászár menő csávók, akik gitárral a kezükben énekeltek az esti tábortűznél vagy a kulcsosházban. Például megzenésített verseket. Egyik kedvencem a Harmatocska, meg ez a Radnóti vers, ami után mindig az Elkártyáztam a gyönge szívem jött, most is beleborzongok, ha hallom. Nagy nehezen rátaláltam arra a verzióra, ami a fejemben zakatol.
péntek, október 25, 2013
Orwelli
Nagyon durván jókat ír a Konok Péter, de ez külön beszarás jó.
Békemenet 2038
Prommpromm, proromm, élnedhalnod, promm… Üd-vö-zöl-jük-a Köz-gép-zéer-té dol-go-zó-it!!!!
- Jenő! Gyere már! Vedd fel a Pistikét a nyakadba! Mi jövünk!
- Ne izélj már, Matild! Itt mindenki közgépes… az egész országban mindenki közgépes, közmunkás vagy trafikos… a trafikosok már elvonultak a Dísztribün előtt, a közmunkások pedig a Keleti Nyitás keretében Kínában uránt bányásznak…
- De Jenő, nézd, ott a főnököd is! A Lopinger tömbfelügyelő nertárs a Hivatalból!
- Alázatos szolgája, Lopinger nertárs! Milyen ruganyos, harcias léptekkel tetszik menetelni!
- Á, jó napot… öö...ö… kedves Béla. Ép nemzettestben ép magyarlélek! Én a Norbi nertárs-féle „Napra-HarcraKész” nemzetegészségi zérókalóriás koszton élek… azért vagyok ilyen fitt. Pedig ez, nem fogja elhinni, a 25. Békemenetem!
- Jaj, tudom én, hogy a Lopinger nertársnak régi párttagnak tetszik lenni… még a Dicsőséges Fülkeforradalom előtti időkből…
- Nana… öö...ö… Ödön, nana! Azért ne öregítsen! Akkoriban én még csak afféle ifjúpolgár voltam a Harcunk mezején… Fidelitas, Jobbik, HÖOK… voltak, tudja, grádicsok. Először kifutófiú voltam egy Nemzeti Dohányboltban... aztán tűzifát hordtam a bajai választáson... azok voltak a daliás idők... az első megvert újságírók... az első megdobált erkölcstelen tanárok... ha még egyszer fiatal lehetnék...
- Ugyan, a Lopinger nertárs lélekben fiatalabb, mint bármelyikünk... apropó, engedje meg, hogy bemutassam alaptörvényes hitvestársamat! Ergya Jenőn.. izé… bélaödönné nertársnő – Lopinger Ármin nertárs… ez pedig a mi szemünk fénye, a kis emberi erőforrás, Pistike!
- Á! A jövő nemzedéke, ugye? Milyen szép név! Pista… neki már igazán jó lesz! Kérsz lufit, kis nertárs?
- Uáááá!!!! Nem narancssárgát!!!! Pirosat akarok!!!! Vagy kéket!!!!! Uááá!!!! Félek a bácsitól!!!!
- Pistike!!!!??? Elnézést, Lopinger nertárs, nem is tudom, mi ütött ebbe a gyerekbe… hová legyek... jaj...
- Ugyan már, semmiség, kedves… á, igen: kedves Jenő. Már pontosan emlékszem. Ne izgassa fel magát. Ilyenek a gyerekek: ami a szívükön... meg amit otthon hallanak, ugye... Holnap azért reggel nézzen be majd az irodámba… kisztihand, kedves Jenőné, nagyon örültem… szervusz, Pistike, aztán nagyra nőjél!
Tromotrommparamm-pamm!!! Zúgazanégy… porlikmintaszikla-a-a-a-a… Üd-vö-zöl-jük-az Esz Fer-renc Pán-cél-los TEK-hadosz-tály harco-sait!!!! Bé-ke! Bé-ke! Fegyverbe a békéért!!!!
- Jenőkém. Most mi lesz velünk?
- Nem tudom, Matild. A tűzifajegyek a Hajrá magyarok! borítójában vannak, és Az Alaptörvény Jubileumi 1956. Kiegészítésében eldugtam háromhavi rezsicsökkentő bónuszt, azt a CBA-ban beválthatod melaszra. Az ünneplő Narancsvörös Október öltönyömet add oda a Krehácsnak a földszintről, az ad érte három karton Lukasenka Light cigarettát, kevesebbért ne add, és ne hagyd, hogy tapogasson az a disznó... a cigit eladod a Keleti Fény Pályaudvar alatt, az egykori metrómegállóban, ahol most a Nemzeti Burgonyaverem működik… csak euróért add, ne fülkeforintért… az euróval elmész a Lopinger nertárs unokaöccséhez… itt a címe… ő húsz százalék jutalékért a pártkönyvével vásárol nektek a Nemzeti Mindenboltban szójaparizert, ezt-azt… boldogulni fogtok. Erősnek kell most lenned!
- És te, Jenő? Veled mi lesz?
- Azt mondják, nem is olyan rossz hely az a Kína. Talán tudok küldeni nektek valahogy egy kis fusi uránt télire… hogy melegedjetek… de most elég… nézd, ott, a tribünön… ott van Ő! Tartsd gyorsan a magasba Pistikét!!!!! Lengesd a zászlót!!!!! Vik-tor!!!! Vik-tor!!!! Ó, istenem, te is látod??!!!! Errefelé nézett...!!!!
szerda, október 23, 2013
szabad vagyok, mint a madár
persze tanulnom kell(ene), és ehelyett a neten nyomulok zwarte piet ügyben, de egyedül vagyok, Sosó elvitte a két csajszit Pestre.
kivittem őket a reptérre, Hanni pityergett, Lizi lelkesen integetett és mondta, hogy szia, de nem hatódott meg, én meg itthon bőgtem el magam, mikor elpakoltam a reggeli maradékát meg az összevissza kiscipőket, ruhákat.
aztán összeszedtem magam és tanultam eleget, vagyis még nem eleget, de sokat. meg bementem a városba, ebédeltem egy kakukkfüves sütőtöklevest (akkor olvastam az újságban a zwarte pietekről), vettem gyümölcsöt meg sajtot a piacon (sajna a pink lady kicsit minta meg lenne fagyva, de hogy hol meg mikor fagyott meg, nem értem. sebaj, a török datolyája finom, majd azt rágcsálom.)
holnap reggel vizsga, aztán megyek az ikeába ebédelni meg evőeszközt venni, aztán este woody allan filmet terveztem be, aztán péntektől hétfőig tanulás, kedden vizsga. közben vasárnap lesz anyagvásár a piacon, azt hiszem azt nem hagyom ki.
de fura, hogy nem kell menni a kölkökért.
és de fura, hogy nincs kire fogni, hogy nem tanulok.
gép becsuk, könyv jegyzetel.
igenis.
kivittem őket a reptérre, Hanni pityergett, Lizi lelkesen integetett és mondta, hogy szia, de nem hatódott meg, én meg itthon bőgtem el magam, mikor elpakoltam a reggeli maradékát meg az összevissza kiscipőket, ruhákat.
aztán összeszedtem magam és tanultam eleget, vagyis még nem eleget, de sokat. meg bementem a városba, ebédeltem egy kakukkfüves sütőtöklevest (akkor olvastam az újságban a zwarte pietekről), vettem gyümölcsöt meg sajtot a piacon (sajna a pink lady kicsit minta meg lenne fagyva, de hogy hol meg mikor fagyott meg, nem értem. sebaj, a török datolyája finom, majd azt rágcsálom.)
holnap reggel vizsga, aztán megyek az ikeába ebédelni meg evőeszközt venni, aztán este woody allan filmet terveztem be, aztán péntektől hétfőig tanulás, kedden vizsga. közben vasárnap lesz anyagvásár a piacon, azt hiszem azt nem hagyom ki.
de fura, hogy nem kell menni a kölkökért.
és de fura, hogy nincs kire fogni, hogy nem tanulok.
gép becsuk, könyv jegyzetel.
igenis.
Zwarte Piet
12. perctől Gerda azt meséli el ebben a részben, miért is nem vicces neki a Mikulás-időszak, és hogy miért is van most ez az egész Zwarte Piet mizéria.
Ja, és a reakciókat tessék megnézni ezen az oldalon. Méghogy nincs rasszizmus Hollandiában. A beszélgetés alatt a srác, akit két éve lecsuktak azért, lefotózták őket a Zwarte Piet is racism pólóban, tök értelmesen és tök higgadtan, nyugodtan mesélte el azt, hogy miért csinálja ezt az egészet, erre a kommentekben lenégerezik, és hazaküldik.Gratulálok.
kedd, október 22, 2013
Első visszajelzés: pozitív
Elküldtem az exoskeletonos cikket a srácoknak, akiket meginterjúvoltam.
Hi Eva,
Thanks for the article, I enjoyed it.
Best regards,
Wietse
hétfő, október 21, 2013
ellenállás
naszóval, kezdem az elején, mert így kerek a sztori.
Szóval van ez a Kommunikációs tudomány kurzus, aminek a keretén belül el kell olvasnunk és be kell vágnunk egy könyvet, a humán kommunikációs elméletekről szól, mindezt otthon, házi feladatként, miközben Jeroon, egy fiatal, eredetileg nyelvész, de most éppen egy jól menő kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozó srác betanít minket a gyakorlati munkába. Ő általában útépítési projektek kommunikációs tanácsadója, és egy most aktuális, tervezési fázisban lévő projektet adott nekük kidolgozni. A kurzus során az N345-ös út, ami a legnagyobb autópálya-csatlakozás nélküli holland várost, Zutphent köti össze Apelndoornnal,kerülőútjának a sztoriját kellett kibogozni.
Az első feladat az volt, hogy járjunk utána, hol van ebben a szituban a bibi. Bújtuk a netet, és azt találtuk, hogy a kerülőút Zutphen melletti kis falucskát, de Hovent kerülné ki, hogy tehermentesítse, meg hogy gyosrabban lehessen az úton haladni.Csakhogy a két alternatív útvonal közül pont azt, ami nagyon de nagyon közel menne a kis falu déli részén lakókhoz, na azt fogadta el a megyei közgyűlés. A déli részen lakók amúgy eléggé szopóágon vannak már egy jóideje. Az a rész egy újépítésű negyed, amiben hiperszuper télen-fűt-nyáron-hűt fűtést vezettek be, mindegyik házba, de sajna ez a hiperszuper rendszer télen nem fűt eléggé. Már tíz éve. Valami turbina miatt. A lakóknak tele van a tökük a szomszéd város vezetésével, merthogy oda tartoznak közterületileg, és ez az útépítés, ami pont a zöldterületnek és legelős kilátásos ökoházuknak igencsak betenne. Tényleg nagyon közel menne hozzájuk, kurva nagy lenne a hang- meg légszennyezés, de a másik alternatíva ellen szólt, hogy az régészeti és vízügyi szempontok miatt kevésbé előnyös.
Na hát adott a szitu, hogy már megvan a döntés, a helyi lakosok utálják a döntés eredményét, mert már eleve tele volt a tökük, viszont az útépítés a tervezés fázisba lépett, vagyis nincs vitának helye, és a megrendelő kommunikációs projektet rendel, amiben ezt a kommunikációs problémát valahogy kezelni kell.
Kommunikációs célokat kellett megfogalmaznunk, stratégiát gyártani, célcsoportra specifikusan kitalálni, hogy milyen kommunikációs eszközökkel mit szeretnénk elérni, és ezt milyen elméleti háttérrel támasztanánk alá.
Piszoknagy meló volt ez, ma délben kellett leadni a végleges tervet, budzsével meg időbeosztással, mindennel.
És akkor jött ez a levél, hogy:
Szzóval most az van, hogy a falucska déli részén lakók tiltakoznak a döntés ellen, és a szomszéd város, ahova közigazgatásilag tartoznak, támogatja őket ebben a döntésükben.
Ez aztán a kommunikációs patthelyzet, magyarán szívás. Ebből aztán semmi gyerekeknek szervezett Tervezzünk tárgyakat délután sem segít, de talán egy deliberalizáló gyűlés sem, mert testületileg nem jönnek rá el.
Csütörtökön vizsga, addig ki kéne találni, ilyenkor mi a teendő.
Szóval van ez a Kommunikációs tudomány kurzus, aminek a keretén belül el kell olvasnunk és be kell vágnunk egy könyvet, a humán kommunikációs elméletekről szól, mindezt otthon, házi feladatként, miközben Jeroon, egy fiatal, eredetileg nyelvész, de most éppen egy jól menő kommunikációs tanácsadó cégnél dolgozó srác betanít minket a gyakorlati munkába. Ő általában útépítési projektek kommunikációs tanácsadója, és egy most aktuális, tervezési fázisban lévő projektet adott nekük kidolgozni. A kurzus során az N345-ös út, ami a legnagyobb autópálya-csatlakozás nélküli holland várost, Zutphent köti össze Apelndoornnal,kerülőútjának a sztoriját kellett kibogozni.
Az első feladat az volt, hogy járjunk utána, hol van ebben a szituban a bibi. Bújtuk a netet, és azt találtuk, hogy a kerülőút Zutphen melletti kis falucskát, de Hovent kerülné ki, hogy tehermentesítse, meg hogy gyosrabban lehessen az úton haladni.Csakhogy a két alternatív útvonal közül pont azt, ami nagyon de nagyon közel menne a kis falu déli részén lakókhoz, na azt fogadta el a megyei közgyűlés. A déli részen lakók amúgy eléggé szopóágon vannak már egy jóideje. Az a rész egy újépítésű negyed, amiben hiperszuper télen-fűt-nyáron-hűt fűtést vezettek be, mindegyik házba, de sajna ez a hiperszuper rendszer télen nem fűt eléggé. Már tíz éve. Valami turbina miatt. A lakóknak tele van a tökük a szomszéd város vezetésével, merthogy oda tartoznak közterületileg, és ez az útépítés, ami pont a zöldterületnek és legelős kilátásos ökoházuknak igencsak betenne. Tényleg nagyon közel menne hozzájuk, kurva nagy lenne a hang- meg légszennyezés, de a másik alternatíva ellen szólt, hogy az régészeti és vízügyi szempontok miatt kevésbé előnyös.
Na hát adott a szitu, hogy már megvan a döntés, a helyi lakosok utálják a döntés eredményét, mert már eleve tele volt a tökük, viszont az útépítés a tervezés fázisba lépett, vagyis nincs vitának helye, és a megrendelő kommunikációs projektet rendel, amiben ezt a kommunikációs problémát valahogy kezelni kell.
Kommunikációs célokat kellett megfogalmaznunk, stratégiát gyártani, célcsoportra specifikusan kitalálni, hogy milyen kommunikációs eszközökkel mit szeretnénk elérni, és ezt milyen elméleti háttérrel támasztanánk alá.
Piszoknagy meló volt ez, ma délben kellett leadni a végleges tervet, budzsével meg időbeosztással, mindennel.
És akkor jött ez a levél, hogy:
Hello
everybody,
Exciting news about the
N345. People from De Hoven started a website to oppose the choice for
noordtrace; they ask people not to cooperate in the design phase.
Please expect a question
about this during your oral exam. What does this new development mean for your
plans? Can you stick with your strategy or does it require major changes?
By the way, last week
the city council of Zutphen also stressed their positive attitude towards south
alternative.
Szzóval most az van, hogy a falucska déli részén lakók tiltakoznak a döntés ellen, és a szomszéd város, ahova közigazgatásilag tartoznak, támogatja őket ebben a döntésükben.
Ez aztán a kommunikációs patthelyzet, magyarán szívás. Ebből aztán semmi gyerekeknek szervezett Tervezzünk tárgyakat délután sem segít, de talán egy deliberalizáló gyűlés sem, mert testületileg nem jönnek rá el.
Csütörtökön vizsga, addig ki kéne találni, ilyenkor mi a teendő.
kezdődik a vizsgaidőszak
- ma délben volt egy leadásom, a kommunikációs tudomány kurzusra kellett írnunk hárman együtt egy 15 plusz oldalas kommunikációs tervet egy kerülőút építésnél fellépő kommunikációs probléma megoldására. Pénteken meg szombaton dolgoztam rajta, kész van, Joreen kinyomtatta, leadta. Huhh.
- holnap reggel kilenckor van a leadási határideje a tudományos újságírás kurzusra az exoskeletonos feature article-nek, a hozzátartozó logbook-nak, és egy opinion article-nek, amit két, darabonként harminc oldalas, kutatókról és újságírókról, valamint a biotechnológia és a nanotechnológia média-lefedettségéről szóló cikk alapján kellett megírni. Mindegyik megvan, hétvégén hatszor átírtam őket, pasim a cégnél ma nyomtatja őket, holnap reggel leadom. Huhh.
- holnap délután ötkor van a leadási határideje a tudományos kommunikáció kurzusra írandó portfóliónak, amibe a kiselőadásunk, annak előkészületei, véleményezése, a csoportra gyakorolt hatásán kívül a huszonhat elolvasott cikk összefoglalójának kell benne lennie, a cikkek alapján feltett kérdéseknek és annak, hogy milyen hatással volt rám a kurzus. Ezek megvolnának, éppen a negyvenharmadik oldalt taposom, de még hátravan az az opinion article, amihez az etika témakört választottam, azon belül is az őssejtek és humán embrió eredetű sejtvonalak etikája témát. Vagyis konkrétan azt, hogy miért etikusabb egy állati sejtvonallal dolgozni, mint egy emberivel. Igazából még nem kristálytiszta, hogy mik is az érveim pro és kontra. Az egyik múltheti cikkben volt egy jó duma Dawkinsról, hogy igazából ő csak elmérgesíti a helyzetet azzal, hogy sok vitát isten vs kutatók szintre viszi, jó lenne berakni, de mindjárt hat óra, és menni kell a csajokért.
- csütörtökön szóbeli a kommunikációs tudományból.
- kedden írásbeli vizsga a tudományos kommunikációból.
szombat, október 19, 2013
hétfő, október 07, 2013
Ez a csaj sosem volt egy észkombájn, de ez a mostani levele eddig a csúcs.
Írtam annak a csajnak, aki intézi a dolgokat, de ő most szabon van, ezért Janine a megbízott bölcsis helyettes. Ezt írtam:
Beste Janine,
Zet beide meisjes als je blieft terug voor Maandag en Diesdag.
Dank je wel!
Met vriendelijke groeten,
Eva
Erre ezt válaszolta. Súgok, a megszólítást figyeld.
Beste Liza,
Dank voor je mailtje! Ik weet ook niet waar het mis is gegaan. Rianne vult de standaard lijst aan en van haar heb ik deze lijst ontvangen en opgehangen.
Ik zal de lijst bij deze wijzigen.
Vriendelijke groet,
Janine B
vasárnap, október 06, 2013
túra
Ma sikerült egy röpke 5 km-es, másfél órásra tippelt túrát 5, azaz öt óra alatt abszolválnunk. Ebben mondjuk benne volt egy ebédszünet, jó pár fára mászás, fán mászás, gombanézés, gombakeresés, makk-keresés, elveszett makk után kesergés, kitört gombatönk megszerelése, egy piszokmagas kilátótorony megmászása (ami a harmadik nekifutásra sikerült Hannának, addig nem mert felmenni), ugragubrálva mások után szaladás, majd anya szólítása után vihogva még gyorsabb szaladás (ezt Liza művelte nagy huncutul), Borossék várása, megtalálása, kutyák simogatása, elesés, sírás (ha nem az elesett gyerek tette ezt meg, akkor egy másik biztosan) és még egy csomó minden más.Sosó közben elment futni, úgyhogy mire mindannyian a toronyhoz értünk, ami amúgy a túra második állomása volt a tízből, addigra ő lefutott ötven percet és vagy kilenc kilométert.Csöppet más dimenzió kisgyerekekkel kirándulni.
vasárnap, szeptember 29, 2013
Food desgin
A péntek délelőtti exoszkeleton interjú miatt sajna lekéstem a rotterdami Discovery Festival délutáni minikonferenciájának első előadását, ami a Food Designról szólt, és Martin Hablesreiter, a fenti Honey & Bunny duó férfitagja, egy food designra specializálódott extravagáns művészattitűdös bécsi építész tartott. A többi három előadás érdekes volt, de inkább földhözragadt, táplálkozástudomány volt a téma.
Az előadások után körbevezettek minket a Biodesign és a Future of Food kiállításokon, ami igazán izgis volt. Valami fura módon azt hiszik az emberek, hogy a jövőben mindenki 3d printerrel fog főzni, az egyik csaj például hernyólárvákból készített lisztet, és azt nyomta a printerbe, persze mindenféle fűszerrel, és abból nyomtatott sütiket. A Biodesign kiállításon meg William Myers, maga a BioDesign című könyv írója, a kiállítás fő kitalálója vezetett minket körbe, az is hihetetlen jó volt.
Utána Joreennal befizettünk a Future Food House-ban szervezett vacsorára, amit úgy hirdettek meg, hogy vigyázzunk, mert ahol tudnak, átvernek.
Hát, azt kell mondanom, hogy megadurva élmény volt, és nagyon nagy kár lett volna kihagyni. Először is egy park közepén levő üvegház volt a Future Food House, amiben szintén volt kiállítás is, például Fake Meat, meg Meat ice, furábbnál furább dolgok. Aztán meg mellém ült le Martin, Honey vagy Bunny személyesen. Irtó vicces egy figura, és mivel bécsi, egy rakás magyar élménye volt, szóval a sok hollanddal körbevéve néha összekacsintva röhögtünk össze, miközben azt ecseteltük a helyieknek, hogy mennyire jó dolog a csirkenyak, a zúza vagy akár a kakashere. A kaja meg fantasztikusan érdekes volt, sokat kellett kóstolgatni és találgatni, hogy mi micsoda valójában. A céklakrémmel rétegzett sárgarépa például paszternákkrémes paszternák volt, csak trükkösen beszínezve. A leves karalábéból és krumpliból volt, pedig én karfiolra esküdtem, de ott azzal trükköztek, hogy műanyag Pasteur-pipettában hoztak ötféle aromát, amit a levesbe kellett csepegtetni, és megmondani, hogy mik azok. Volt kávé, levendula, narancs, kakukkfű, és egy, amit elfelejtettem. Aztán volt sült disznó, hozzá krumplipüré, meg karfiolmousse, de hogy mégse legyen annyira egyszerű a dolog, zöldségzselé kockákat kaptunk hozzá, amit találgatni lehetett, hogy miből van, meg gombalevesből készült habot. A desszert előtt kaptunk egy kistányérban barna port meg egy pici szívószálat, na ez aztán felemás érzés volt, másnap egész nap kakaós taknyot fújtam. A desszert pedig nagyon mókás volt ám, az asztaltársaink nagy része sikoltozott a meglepetéstől, és nem hitte el hogy ilyen létezik - robbanós cukrot szórtak a jégkrémre. Csudajó vízitúrás élmény volt :)
Mindezeken felül megismerkedtem egy elvakult ketogénes jézusfejű csávóval, aki azt mesélte, hogy zsírt eszik hússal, szénhidrátot egy falatot sem, már két éve, miközben nyomta be arcba a krumplipürét.
Aztán egy jó órás késéssel megérkeztünk a Discovery Festivalra, ami egy csöppet nem volt annyira nagy szám, mint akármelyik az előtte levő programok közül, és mivel bevállaltuk, hogy kérdőívezünk, nem is élveztük a nem annyira nagy szám programokat sem. De az a vacsi, az csodajó volt!
szerda, szeptember 18, 2013
news article
A tudományos újságírás kurzuson a pénteki beadandó feladat két tudományos cikk megírása egy sajtóközlemény alapján. Az egyiket a Guardian, a másikat meg a National Geographic Kids stílusában kell megírni. Izgis, meg jó kis kihívás, a másodikkal már megvagyok, az tűnt egy csöppet egyszerűbbnek, aztán most, hogy már a saját szavaimmal átírtam a sztorit, talán menni fog átrakni szofisztikált angolra. Mert hogy nem lehet a sajtóközleményt egy az egybe átvenni, át kell írni.
De most előbb irány Hanna sulija, szülői lesz - jaj, azt nem is mondtam, hogy hétfőn osztálykirándulás lesz Olmenhorstba, az almáskertbe, és én felajánlkoztam sofőrnek. Remélem jó lesz!
De most előbb irány Hanna sulija, szülői lesz - jaj, azt nem is mondtam, hogy hétfőn osztálykirándulás lesz Olmenhorstba, az almáskertbe, és én felajánlkoztam sofőrnek. Remélem jó lesz!
Ezer éve
nem írtam már ide...
Lizi ma 2 éves. Párszavas mondatokat mond, most új szavakat tanul, mint fa, gomba, póni. Imádja a bölcsit, és simán elbúcsúzik tőlünk. Veresen megszerette a vizet, vagyis be meri rakni a fejét, és élvezi a pancsizást, szóval járunk újra babaúszásra. Meg elkezdtük a babazenét, azt is élvezi, nagyon lelkesen vesz részt mindenben.
Hanni másodikos, imád úszni, lassan átkerül a 3. medencébe, és amúgy pocakot eresztett, úgyhogy nehéz rá gatyát találni.
Sosó lelkesen fizet a telefonnal, Leiden a holland próbaváros, ahol az nfc-s fizetést pár hónapig tesztelik - az ő projektje volt, nagyon büszke.
Nekem elkezdődött az egyetem, tök jó, irtó pörgős, és hihetetlen sokat kell készülni az órákra. Ezer cikket, könyvfejezetet kell elolvasni, aztán van még egy csomó beadandó munka, szóval nem vagyok éppen időmilliomos.
Hát röviden ezek vannak, kedves naplóm.
kedd, augusztus 20, 2013
a nyár
eddig nagyon mozgalmas volt.
Itt voltak Krisztiék meg Juláék, bár akkor még Hanninak suli volt. Aztán három hetet voltunk Magyarországon, ebből három napot a Balcsin anyósomékkal a Jula által ajánlott MTA-üdülőben, ami szuper volt. Saját vízparttal, aminek szuper árnyékos és gyerekbarát része is volt, ingyen székekkel és nyugágyakkal, sőt mindenféle extrával (homokozójáték, kismotor, gumicsónak). Hanni összehaverkodott egy vele egyidős kislánnyal, Bettivel, akinek volt még egy nagy rakás felfújható cucca, és ők ketten (meg általában a két apuka) a vízben töltött;k a napot :) Mivel Lizinek nem jött annyira be a csúszdás stég, amiről a hasig érő vízbe kellett bemenni, ő inkább a parton tanyázott.
Aztán voltunk a Tisza-tavon, a poroszlói kempingben a biorobotokkal, ami nagyon nagyon szuper volt, csúcsidőben 15 gyerek zsibongott ott. Strandoltunk, fagyiztunk, hamburgereztünk, palacsintáztunk, bejártunk az ökocentrumot, ami egy tök jó móka volt, a nagyobbak vízibicikliztek meg kenuztak, a kicsik meg próbáltak ellenállni konok szüleiknek, akik a hülye délutáni alvással szekálták folyton őket. Sajna a szomszédban egy gyerektábor volt, és este fél kilenckor rákezdtek a hangos zenei programjaikra, ami a karaokéban csúcsosodott ki - azon az estén úgy jöttem ki a sátorból altatás után, hogy a többiek tátott szájjal hökkentek meg rajtam, ahogy a fogam között azt sziszegtem, hogy egyesével folytom őket bele másnap a Tisza-tóba. Jó, így utólag nekem is vicces, hogy Lizi a sátor közepén ülve pattog, és énekeli a repül a bálnát, de akkor, ott, fél tízkor ... nem nevettem, na.
Ha már nem nevetés, ki ne hagyjam a legkínosabb momentumot! Amikor anyu lehozta Hannit is a fodrászhoz hajvágásra, a fodrászlány tetűt talált a hajában - szegény délután négykor bezárta a boltot, mert nem maradt tiszta fodrászköpenye, meg törölközője sem (Hanni feneke alá pakolta a tisztákat, de a tetű után mentek fertőtlenítésre).
Aztán voltunk a Rozáliában, ahol Hanni Lucánál aludt, meg voltunk Veresen is, ahol strandoltunk sokat, annyit, hogy Lizi egészen megszerette a vizet. Sőt tartottunk Veresen egy Hanna-anya napot, míg Sosó Lizivel a Rozáliában tengett lengett, és aztán másnap meg leléptünk a Szigetre Quimby-re. Aztán anyuból egy csöppet sok lett, de akkor mentünk vissza a Rozáliába. Veráék kijöttek egyik este gyerekestül, Mátéékkal állatkerteztünk egy jót, aztán voltunk kettesben moziban is, és találkoztam Julival meg Vivivel is, meg négyesben kihajóztunk a Margitszigetre bringó-hintózni, szóval volt itt pörgés rendesen.
Alapvetően tök jó volt a nyár, de valahogy mégis maradt bennem valami kielégületlenség - nem tudom elmondani, de talán egy jó beszélgetés, vagy egy izgis új hely hiányzott belőle, nem tudom. De jövőre megyünk máshova (is) nyaralni, az tuti.:)
Itt voltak Krisztiék meg Juláék, bár akkor még Hanninak suli volt. Aztán három hetet voltunk Magyarországon, ebből három napot a Balcsin anyósomékkal a Jula által ajánlott MTA-üdülőben, ami szuper volt. Saját vízparttal, aminek szuper árnyékos és gyerekbarát része is volt, ingyen székekkel és nyugágyakkal, sőt mindenféle extrával (homokozójáték, kismotor, gumicsónak). Hanni összehaverkodott egy vele egyidős kislánnyal, Bettivel, akinek volt még egy nagy rakás felfújható cucca, és ők ketten (meg általában a két apuka) a vízben töltött;k a napot :) Mivel Lizinek nem jött annyira be a csúszdás stég, amiről a hasig érő vízbe kellett bemenni, ő inkább a parton tanyázott.
Aztán voltunk a Tisza-tavon, a poroszlói kempingben a biorobotokkal, ami nagyon nagyon szuper volt, csúcsidőben 15 gyerek zsibongott ott. Strandoltunk, fagyiztunk, hamburgereztünk, palacsintáztunk, bejártunk az ökocentrumot, ami egy tök jó móka volt, a nagyobbak vízibicikliztek meg kenuztak, a kicsik meg próbáltak ellenállni konok szüleiknek, akik a hülye délutáni alvással szekálták folyton őket. Sajna a szomszédban egy gyerektábor volt, és este fél kilenckor rákezdtek a hangos zenei programjaikra, ami a karaokéban csúcsosodott ki - azon az estén úgy jöttem ki a sátorból altatás után, hogy a többiek tátott szájjal hökkentek meg rajtam, ahogy a fogam között azt sziszegtem, hogy egyesével folytom őket bele másnap a Tisza-tóba. Jó, így utólag nekem is vicces, hogy Lizi a sátor közepén ülve pattog, és énekeli a repül a bálnát, de akkor, ott, fél tízkor ... nem nevettem, na.
Ha már nem nevetés, ki ne hagyjam a legkínosabb momentumot! Amikor anyu lehozta Hannit is a fodrászhoz hajvágásra, a fodrászlány tetűt talált a hajában - szegény délután négykor bezárta a boltot, mert nem maradt tiszta fodrászköpenye, meg törölközője sem (Hanni feneke alá pakolta a tisztákat, de a tetű után mentek fertőtlenítésre).
Aztán voltunk a Rozáliában, ahol Hanni Lucánál aludt, meg voltunk Veresen is, ahol strandoltunk sokat, annyit, hogy Lizi egészen megszerette a vizet. Sőt tartottunk Veresen egy Hanna-anya napot, míg Sosó Lizivel a Rozáliában tengett lengett, és aztán másnap meg leléptünk a Szigetre Quimby-re. Aztán anyuból egy csöppet sok lett, de akkor mentünk vissza a Rozáliába. Veráék kijöttek egyik este gyerekestül, Mátéékkal állatkerteztünk egy jót, aztán voltunk kettesben moziban is, és találkoztam Julival meg Vivivel is, meg négyesben kihajóztunk a Margitszigetre bringó-hintózni, szóval volt itt pörgés rendesen.
Alapvetően tök jó volt a nyár, de valahogy mégis maradt bennem valami kielégületlenség - nem tudom elmondani, de talán egy jó beszélgetés, vagy egy izgis új hely hiányzott belőle, nem tudom. De jövőre megyünk máshova (is) nyaralni, az tuti.:)
Kedves Évike!
Az alábbi e.mail-t kaptam, és azt
kellene válaszolni rá, hogy
1. a közös költség, házfenntartás (
tekintse előlegnek) minden hónapban előre fizetendő, még akkor is, ha nem
használják a lakást,
2. a be nem fizetett pénzt
(tartozást) késedelmi kamat terheli,
3. jelenlegi tartozása a már
elküldött kimutatás szerint kb. 250.000 Ft. Ha ezt az összeget nem fizeti be ő,
vagy együttesen ő és korábbi bérlője Andreas, akkor újból kikapcsoljuk a hideg
és a meleg vizet, fűtést, stb. mert ehhez jogunk van.
Köszi
apu
csütörtök, július 11, 2013
úszik, mint szar a vízben
Nem tudom, hogy ezt minden kisgyerekes család eljátssza-e legalább egyszer, de nálunk ez már vagy a negyedik alkalom, hogy az aktuális páréves beleszarik a fürdővízbe. Tegnap este Lizi egyszer csak felállt, és nekiállt teli torokból üvölteni, és mikor odanéztem, már egy felnőtt méretű kaka úszkált a víz tetején. Szegény babám, nem tudom, hogy a bölcsiben hétfőn-kedden produkált-e valamit, de tegnap napközben tutira semmit, és este valami hihetetlen mennyiségű szar jött ki belőle - a vízbekaki után jött még pár adag a bilibe, meg a bilipucolás közben a padlócsempére is. Normál, rendes kaka, nem hasmenés. Őrület mennyiség.
Persze a legjobb móka a vizes padlón csúszkáló két vizes gyerek mellett kihalászni a szardarabokat a vízből, majd kihipózni a kádat, hogy vissza tudjanak menni az újabb adag melegvízbe, úgyhogy rögtön hívtamtelefonos segítséget, ketten is alig bírtuk a tempót.
Persze a legjobb móka a vizes padlón csúszkáló két vizes gyerek mellett kihalászni a szardarabokat a vízből, majd kihipózni a kádat, hogy vissza tudjanak menni az újabb adag melegvízbe, úgyhogy rögtön hívtam
A nagy Gatsby
Ezer éve mér, hogy láttam, de még nem írtam róla. Hihetetlen a látványvilága, eszementül a székbe döngöli az embert, a partik lenyűgözőek, a város-ábrázolás csúcs, iszonyat jó képi poénok vannak benne, de a 3D totál felesleges, és a sztori, na a sztori sajnos irtózatosan hamar kifárad. A félidős sör-pisi szünet (itt Hollandiában minden filmet félbeszakítanak) után már csak nyögvenyelős volt az egész. Persze ez lehet, hogy ez direkt benne volt a dramaturgiában, de az eredeti történet, ami a végére bepörög, itt csak vánszorog, és sajna így semmi de semmi katarzis, de még csak egy jóízű pofáraesés sem jön, ami viszont nagy kár.
Na de a látvány tényleg megér egy
going out
Most, hogy itt voltak Krisztiék, egyik este leléptem mozizni (megnéztem a szájbarágos családregényt), aztán pénteken volt a master kurzus ismerkedő barbeque-ja Delftben, aztán szombat este Sosóval ketten léptünk le, bementünk a városba sörözni meg csavarogni, nagyon szuper volt. Aztán Sosó úgy gondolta, hogy az nem volt elég ünneplés a hetedik házassági évfordulónkra, úgyhogy keddre beizzítottuk Kimet, hogy altassa ő a kölköket, mi meg elmentünk vacsizni. Egy szuper tapaszbárba ültünk be, ahol finom sült kolbászt és isteni lapockát ettünk (na jó, mást is). Szóval most igazán nem panaszkodhatok, istenesen sokat jártam el esténként. Jól is esett :)
tucatfilm
A kultikus lávsztori, a Before Sunrise (amiben az európai körúton lévő vonatozós amerikai csávesz leszólít egy francia csajt) után jött a Before Sunset (asszem ezt nem láttam), és most meg a Before Midnight, amiben a jóképű srác és a szép francia lány már a negyvenes éveiket tapossák, és a
hétfő, július 08, 2013
itt a nyár
végre gatyarohasztó idő van, meg lehet őrülni a napon, sőt, le is lehet égni.
25 fok van, ami itt kánikula, de tényleg, ez pesten 35-nek fel meg, ilyenkor fürdés van a tóban, meg fetrengés a hintaágyban, na és persze tollas az árnyékban mezítláb.
azért ez nem rossz, lássuk be, akkor sem, ha pont mellettünk üvölteti négy ügyeletes kisköcsög az akkus hangfalról a tucctuccot a parton, ha pont mellénk áll le a fagyiskocsi, vagy ha nincs kézmosó a wc-ben, mikor tampont kéne cserélni. már nő bennem a tolerancia, még három éve simán az őrületig idegesített az, ha valaki este kilenc után vitte le a visszhangzó udvarra focizni a kölkét, mikor a focipálya egy kemény percnyire volt, ma már csak becsukom az ablakot és veszek egy nagy levegőt, ha a helyi bunkógyerekek pont a házunk elé állnak rúgni a bőrt. beszólni nem érdemes, mert akkor csakazértis jönnek, de nem mindegy, hogy őrjöngve tűrsz és úgy próbálod a ricsajban altatni a gyerekeket, akiknek a másnapi suliig-bölcsiig ki kéne magukat aludniuk, vagy higgadt tudsz maradni. ez utóbbi állapot felé haladok elég jó ütemben. asszem a holland állampolgárságot azoknak kéne megkapniuk, akik átmennek a ház előtt focizókkal vagy a strandon az üvöltő nemjó zene melletti gyerekaltatás tesztjén.
amúgy itt voltak Krisztiék: Sosó nővére a két gyerekkel. nem írok jellemzést, mert épp az előbb írtam le, hogy jól haladok toleranciából, na jó, annyit muszáj, hogy Boti néha kibaszottul idegesítő tud lenni, de mondjuk ebben az anyja is benne van, aki folyton mindenért rászól vagy leidiótázza a gyerekeit. viszont a tíz nap hamar elment, és csináltunk tök vicces dolgokat. bár pont félidőben szegény Luca lebetegedett, lázas volt és fájt a torka, úgyhogy egy strandos programból kimaradt, meg persze szarul is érezte magát. az nagyon nem hiányzott.
voltunk a városban dragonbootrace-t nézni, elmentek bicajozni a hoge veluwebe, egy napot voltak a kölkök az apjuknál düsseldorfban, aztán voltunk a városban hajókázni, kimentünk a tengerpartra, pénteken Hanni kérésére az uszodába mentünk, aminek van kinti medencéje is, aztán az utolsó napon kinn a kecskés melletti tónál strandoltunk.
25 fok van, ami itt kánikula, de tényleg, ez pesten 35-nek fel meg, ilyenkor fürdés van a tóban, meg fetrengés a hintaágyban, na és persze tollas az árnyékban mezítláb.
azért ez nem rossz, lássuk be, akkor sem, ha pont mellettünk üvölteti négy ügyeletes kisköcsög az akkus hangfalról a tucctuccot a parton, ha pont mellénk áll le a fagyiskocsi, vagy ha nincs kézmosó a wc-ben, mikor tampont kéne cserélni. már nő bennem a tolerancia, még három éve simán az őrületig idegesített az, ha valaki este kilenc után vitte le a visszhangzó udvarra focizni a kölkét, mikor a focipálya egy kemény percnyire volt, ma már csak becsukom az ablakot és veszek egy nagy levegőt, ha a helyi bunkógyerekek pont a házunk elé állnak rúgni a bőrt. beszólni nem érdemes, mert akkor csakazértis jönnek, de nem mindegy, hogy őrjöngve tűrsz és úgy próbálod a ricsajban altatni a gyerekeket, akiknek a másnapi suliig-bölcsiig ki kéne magukat aludniuk, vagy higgadt tudsz maradni. ez utóbbi állapot felé haladok elég jó ütemben. asszem a holland állampolgárságot azoknak kéne megkapniuk, akik átmennek a ház előtt focizókkal vagy a strandon az üvöltő nemjó zene melletti gyerekaltatás tesztjén.
amúgy itt voltak Krisztiék: Sosó nővére a két gyerekkel. nem írok jellemzést, mert épp az előbb írtam le, hogy jól haladok toleranciából, na jó, annyit muszáj, hogy Boti néha kibaszottul idegesítő tud lenni, de mondjuk ebben az anyja is benne van, aki folyton mindenért rászól vagy leidiótázza a gyerekeit. viszont a tíz nap hamar elment, és csináltunk tök vicces dolgokat. bár pont félidőben szegény Luca lebetegedett, lázas volt és fájt a torka, úgyhogy egy strandos programból kimaradt, meg persze szarul is érezte magát. az nagyon nem hiányzott.
voltunk a városban dragonbootrace-t nézni, elmentek bicajozni a hoge veluwebe, egy napot voltak a kölkök az apjuknál düsseldorfban, aztán voltunk a városban hajókázni, kimentünk a tengerpartra, pénteken Hanni kérésére az uszodába mentünk, aminek van kinti medencéje is, aztán az utolsó napon kinn a kecskés melletti tónál strandoltunk.
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Megyünk Pestre, úgyhogy elkezdetm updatelni a bookstobuy és filmstosee file-jaimat. Az elsőben ez a könyv szerepelt, gyorsan rá is kerestem.
Mondtam már, hogy szeretem ezeket a könyvajánló videókat?
Cserna-Szabó Andrástól a Puszibolt nagy nagy kedvenc volt, meglepő, olvasmányos, vicces. Jó. Annyira, hogy kíváncsi legyek a halálcsillagos lávsztorira is.
péntek, június 21, 2013
A google és a templomosok, egy csipet Da Vinci kóddal
Robin Sloan:
Penumbra úr nonstop könyvesboltja
Ezt
most olvastam csak ki hétfőn vagy kedden, apu hozta. Jó, jó, ez is
olvastatja magát, de túlságosan is emlékeztet Walter Moers Az Álmodó
Könyvek Városának egy modernizált és humanizált, de sajnos annál sokkal
de sokkal gyengébb verziójára, amibe egy kis templomosok meg Da Vinci
kód vegyül. Naszóval ez egy olyan könyv, amiben benne van a potenciál,
de aztán a lufi kipukkad, és azért végigolvasod, mert kíváncsi vagy a
sztori végére, meg annyira nem rossz, de istenigazából űrt hagyott maga után, és kedvet csinált ahhoz, hogy újraolvassam Az álmodó könyvek városát, ami minden szempontból egy remekmű.
Penumbra úr nonstop könyvesboltja
Ahol a furcsa fényképek életre kelnek
Ransom Riggs:
Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Vicces dolog ez a filmes könyvajánló, vagyis nem is annyira vicces, inkább fura, előre megad egy képi világot. A nagypapát például totál nem ilyennek képzeltem, még szerencse, hogy Vándorsólyom kisasszonyt nem mutatták. A ház az nagyjából ilyen nálam is, azt úgy tűnik elég konkrétan írta le. Jó, mondjuk a könyvben is vannak fényképek, mint aztán kiderül, a konkrét szereplőkről, de ezek a fekete-fehér fura képek valahogy nem olyan durvák, mint ez az ajánló.
Na mindegy, azért berakom.
Érdekes egy könyv amúgy, érdekes a világa, a fura figurái meg a szörnyei, és nagyon de nagyon jól van megírva, úgy tűnik, hogy ezen a fordítás sem ront egy csöppet sem. Hihetetlenül viszi az embert tovább, nem lehet lerakni, csak a fáradtságtól összeesni, és a végén csak összejön valamifajta katarzis, ami - ha őszinték vagyunk - igencsak ritka manapság.
Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Vicces dolog ez a filmes könyvajánló, vagyis nem is annyira vicces, inkább fura, előre megad egy képi világot. A nagypapát például totál nem ilyennek képzeltem, még szerencse, hogy Vándorsólyom kisasszonyt nem mutatták. A ház az nagyjából ilyen nálam is, azt úgy tűnik elég konkrétan írta le. Jó, mondjuk a könyvben is vannak fényképek, mint aztán kiderül, a konkrét szereplőkről, de ezek a fekete-fehér fura képek valahogy nem olyan durvák, mint ez az ajánló.
Na mindegy, azért berakom.
Érdekes egy könyv amúgy, érdekes a világa, a fura figurái meg a szörnyei, és nagyon de nagyon jól van megírva, úgy tűnik, hogy ezen a fordítás sem ront egy csöppet sem. Hihetetlenül viszi az embert tovább, nem lehet lerakni, csak a fáradtságtól összeesni, és a végén csak összejön valamifajta katarzis, ami - ha őszinték vagyunk - igencsak ritka manapság.
hétfő, június 10, 2013
Bárányhimlő, extradurva kiadásban
Lizababán hétfőn este megjelent két pötty. Kedd délután, mikor hazajött a bölcsiből, teli volt vagy száz apró pöttyel. Szerda délelőtt megjelent még vagy félezer pötty, és a keddiek már elkezdtek hólyagosodni, úgyhogy nem csoda, hogy Lizi estére belázasodott és alig aludt. Péntekig játszottuk azt, hogy éjjel üvöltött, így Hannit kivéve senki nem aludt, napközben meg viszonylag elvolt, ha elvittem a játszóra vagy elvontam a figyelmét. Pénteken elkezdtek leszáradni ezek a biszbaszok, azóta alszunk újra. Eszti kérdezte, hogy lesz-e harmadik. Harmadik gyerek? Ne szórakozz! Én már most félig nyomorék vagyok a cipeléstől, pedig már tud járni mindkét kölök, de attól még a bicajra felrakni, levenni, a picit ide-oda jövéskor cipelni, ha éppen nem hajlandó a lábán közlekedni, eléggé fárasztó, nem az én ízületeimnek való. Az éjszakázást meg nem vagyok hajlandó újra átélni. Örülök, hogy most már alapállásban mindkét lány átalussza az éjszakát, Hanni csak néha ébred bőgve, de akkor tudjuk, hogy ki kell vinni pisilni, azt visszaájul újra, Lizit meg néha vissza lehet éjjel altatni, ha felébred, de szerencsére ezek azért ritkák. De három nap egymás utáni nemalvás is olyan zombit gyártott belőlem, aki türelmetlenül üvöltözik és iszonyatosan szigorú, másképp nem tudtam volna túlélni a napot, de most őszintén, az meg kinek jó? Senkinek. Szóval ők tervezzenek csak nyugodtan harmadikat meg negyediket - bár én rosszmájúan annyit mondok, hogy majd ha a második nem mintagyerek lesz, újraírják a terveiket, de ez már tényleg az én rosszindulatom....